Gyurcsány osztja a lapokat

Egyre gyakoribb téma a nyilvánosságban a baloldali pártok felkészülése a két választást hozó 2024-es évre. Mindeközben egyre több városvezető jelenti be újraindulási szándékát, így tett Karácsony Gergely is. Ahhoz azonban, hogy Gyurcsány Ferenc támogassa őket, sokuknak vélhetően nagy árat kell fizetnie a jelöltállításnál. Ami a választók számára talán még ennél is fontosabb, esetleges megválasztásuk esetén a DK-elnök még nagyobb, ügydöntő befolyással lehet majd a településeik irányítására.

20200301 Budapest Kongresszusi Központ Demokratikus Koalíció X. tisztújító kongresszus Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Az elmúlt hónapokban a legnagyobb szereplő, a Demokratikus Koalíció (DK) fokozatosan uralni kezdte az ellenzéki mezőnyt, és immár erőből igyekszik eldönteni a belvitákat. Megalakították a legnagyobb baloldali frakciót, árnyékkormányt hirdettek, leigazoltak egy sor politikust ellenfeleiktől, és új játékszabályokat is hoznának a közös jelöltek kiválasztására. Eszerint úgy tárgyalnának a 2024-es helyhatósági választások jelöltjeiről, hogy nekik több szavazatuk lenne, mint a többi balos pártnak. 

A Magyar Nemzet már az előválasztást megelőzően, 2021 augusztusában rávilágított, hogy a DK–Jobbik-megegyezés eredményeként Gyurcsány Ferenc a Jobbikkal szövetkezve a jelöltállításban sikeresen gyűrheti maga alá az MSZP-t és a Momentumot. A baloldali viszonyokat elemző írás azt állította, hogy a DK 33, a Jobbik pedig 27 helyen futhat be az előválasztáson, végül a két párt jelöltszáma 32, illetve 29 lett. 

Más kérdés, hogy a Jobbik jelöltjei közül aztán 2022-ben senki sem tudta legyőzni kormánypárti ellenfelét, és azóta már Jakab Péter sincs az egykor radikális, de mára identitását vesztett pártban. 

A DK viszont erősebben kezdhette a 2022–2026-os parlamenti ciklust, mint ahogy az előzőt befejezte. Négy fővárosi jelöltjük tudott győzni egyéni választókerületben, és míg a választás előtt 11 fővel számolhattak a parlamentben, azóta már 15 képviselőjük van.

 Ez a legnagyobb balos frakciólétszám, az MSZP-nek és a Momentumnak csak tíztagú a képviselőcsoportja, míg a Jobbik a cikluskezdő tíz fő helyett ma már csak nyolc képviselővel számolhat. 

Miután gyakorlatilag a 2022-es választás másnapján szétesett az Egységben Magyarországért hatpárti összefogása, újra mérhetővé vált az egyes ellenzéki pártok támogatottsága. Gyurcsány Ferenc pártja pedig egy ideje sokkal jobban szerepel a közvélemény-kutatóknál, mint a sokszor belharcoktól sújtott riválisai. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy bár 2022 májusában a Nézőpont Intézet felmérése szerint a DK még csak öt százalékon állt az aktív szavazók körében, 2023 januárjára ugyanezen kutatóhely közlése alapján 14 százalékra nőtt a támogatottsága, legalábbis az EP-választáson. A DK-n túl a baloldalról utóbbi felmérés szerint csak a Momentum tudna önállóan bejutni az Európai Parlamentbe, hat százalékkal és egyetlen mandátummal. A Medián 2022 decemberi kutatása alapján a Gyurcsány-párt a választani tudó „biztos” szavazók között 12, míg a Momentum nyolc százalékon áll, szemben a kormánypártok ötven százalékával.  

Az egyértelműen magasabb támogatottság mellett a változatlan vezetés is megkülönbözteti a DK-t a riválisaitól. A Gyurcsány család továbbra is uralja a pártot és a frakciót, míg az összes többi baloldali párt soraiban változás következett be 2022-ben. 

Sőt 2022 szeptemberében Gyurcsány a saját feleségével, Dobrev Klárával alakíttatta meg árnyékkormányát, amelyben szinte kizárólag DK-s politikusok kaptak szerepet. A lépés üzenete egyértelmű volt: a többi, kisebb baloldali pártra nincs szükség a továbbiakban. 

A dominanciaharc megnyeréséhez Gyurcsányék egy korábban már bevált fegyverüket, az átigazolások politikáját is bevetették. Ez azért is bizonyult hatékonynak, mert egyszerre tudták bővíteni a saját szervezetüket és gyengíteni a riválisaikat. A Momentumból az újpesti polgármestert, Déri Tibort, a kecskeméti közgyűlési képviselőt, Bodrozsán Alexandrát, a szentendrei országgyűlési képviselőjelöltet, Buzinkay Györgyöt, valamint a sződligeti polgármestert, Juhász Bélát is sikerült átcsábítaniuk. Mindemellett a Karácsony-féle Párbeszédből Szücs Balázst, a VII. kerület alpolgármesterét és Erdősi Évát igazolták át, aki 2019-ben még az ellenzék közös polgármesterjelöltje volt Csepelen. Végül, de nem utolsósorban a Jobbikból Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő csatlakozott a DK-hoz, akinek korábban újdonsült pártelnöke kapcsán a megbolondult Hitler jutott az eszébe. 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi közgyűlési erőviszonyokat szintén régóta a Gyurcsány-párt dominálja, ezzel pedig Karácsony Gergelyt is sikeresen tartják sakkban.

 Még az önkormányzati ciklus első hónapjaiban, 2020 februárjában állt át a volt kormányfő oldalára az MSZP-ből Kiss László óbudai és Szaniszló Sándor pestszentlőrinci polgármester. Azzal, hogy immár Déri Tibor szavazatára is számíthatnak, immár hét voksuk van a 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben. Bár ez első ránézésre talán nem tűnik soknak, azonban ez valójában a baloldalon blokkoló kisebbség. Gyurcsány nélkül tehát Karácsony főpolgármesternek nincs túl nagy mozgástere. 

Nyilvánvaló, hogy ugyanez lehet a DK elnökének célja a 2024–2029-es önkormányzati választási ciklusra is. Ebbe az irányba mutathat, hogy a balliberális pártok jelöltállítási tárgyalásaira a sajtóhírek szerint egy új megoldással készül. 

A DK elképzelése szerint az egyeztetéseken nem egyforma szavazati joguk lenne a pártoknak, hanem a társadalmi támogatottság alapján a DK-nak sokkal nagyobb beleszólása lenne a döntésekbe, mint a kisebb formációknak.

 Még érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy Gyurcsányék rendszeresen – néhány, hozzájuk közelálló intézetre hivatkozva – jóval magasabb, húszszázalékos támogatottságot emlegetnek maguknak, mint amennyit a legtöbb közvélemény-kutató a számukra jelez.  

Ha a DK-elnök az új játékszabályait erőből át tudja vinni a többi párton, akkor a többszörös szavazati jogával akár még többségbe is kerülhet az összes egyéb balos formációval szemben. Miután pedig Gyurcsányék maguk alá gyűrik a többieket, csak idő kérdése lesz, mikor válik még tömegesebbé az átlépési folyamat. Ezzel pedig egyre közel kerülhet a DK-elnök által még 2014-ben, Angyalok és ördögök címen megjelent cikkében megfogalmazott jóslat: „Az optimális végcél világos, egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni.”

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)