Kutyapiszoárt helyeztetett ki a Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat. A százhúszezer forintért elhelyezett betondarab azt a célt szolgálná, hogy a kutyák a növények helyett azt vizeljék le. Ha be is válna az ötlet, kérdéses, hogy az egy helyre koncentrálódó kutyavizelet mekkora bűzt okoz majd a nemrégiben sétálóutcává alakított Déri Miksa utcában, amelynek közelében működik egyébként a kerületi szakrendelő és egy játszótér is található.
Vadvirágok a buszmegálló tetején
A józsefvárosi liberális vezetésnek nem a kutyapiszoár az első képtelen ötlete: korábban a buszmegállók tetejére terveztek vadvirágos borítást, hogy odavonzza a pesti méheket. Az ötlet egyelőre fiókban lapul, a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületben viszont már megvalósították a zöld buszmegállókat: igaz, ott nem a méheknek, hanem a várakozó utasoknak biztosítanak árnyékot a nyári forróság elviselésére. A belvárosi buszmegállóvárók köré virágkazettákba az emberre veszélyes rovarokat nem vonzó növényeket ültettek, mint a gyöngyperje, a bunkós hagyma, repkény és vadszőlő.
Legelőszőr 2020-ban a József nádor téren, 2021-ben az Erzsébet tér északi és déli oldalán, valamint a Nyugati téren hoztak létre zöld buszvárókat, amelyek hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez, kedvezően befolyásolják a mikroklímát, javítják a levegőminőséget, szerepük van a por- és légnemű anyagok megkötésében. Úgy tudni, a buszvárókban az üveg hátfal helyett a tartószerkezettel azonos színű, antracitszürkére festett perforált lemezekből kialakított futtatófelületet létesítenek, a növények vízellátásáról pedig – ahol az műszakilag megoldható – gépiesített öntözőberendezéssel, valamint a csapadék helyben történő hasznosításával gondoskodnak.
Gazból méhlegelő
Karácsony Gergely főpolgármester ötlete futótűzként terjedt el a baloldali polgármesterek között, így egyszerre lepték el Budapestet a „nem gaz, méhlegelő” feliratú táblák. Ilyen táblát helyeztek ki azonban olyan, kaszálatlan területekre is, ahol egyáltalán nem nőtt virág, csak gaz, ezáltal méhek sem jelentek meg nektárt szívni a forgalmas autóutak mellett. Az ötletelés nem állt meg: Budapest főtájépítésze szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. Bardóczi Sándor egy interjúban vázolta fel terveit, a juh- és marhalegelőként három helyszín jöhet szóba: a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek.
Darázsgarázs és rovarhotelek
Az erdőközeli vagy erdős területeken bevált gyakorlat az úgynevezett rovarhotelek létesítése. A főpolgármester úgy gondolta, hogy a rovarhoteleket és a darázsgarazsakat akár a belső kerületi közparkokban, játszóterek közelében is érdemes lehet építeni. Ezt fogalmazta meg a főváros a klímavédelmi tervében. A Főkert korábban a Nehru part és Hajógyári szigeten létesítette az első kettőt, majd a folytatásban a Vérmezőre, a Tabánba és a II. János Pál pápa térre is került egy-egy rovarszálló. Több helyen a közelben játszótér is van, ezért nem feltétlenül volt szerencsés és átgondolt lépés a gyermekek közelébe telepíteni az allergén anyagot hordozó rovarok búvóhelyét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján a darázshotelekről azt írják: a magányosan élő méhek és darazsak általunk készített mesterséges bölcsői, amiben szaporodni tudnak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mónus Márton)
