Zöldfejlesztésekből adott leckét Karácsony Gergelynek a belvárosi önkormányzat

A zöldítésben mindig egy lépéssel mások előtt járó Belváros-Lipótváros Önkormányzata a zöld buszmegállók telepítése, a fák városi környezethez való alkalmazkodását segítő legmodernebb technikák – gyökércella és Stockholm-rendszer – alkalmazása után ismét egy újszerű programmal rukkolt elő. A Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat a közműhálózatra hivatkozva több helyen próbálta ellehetetleníteni a zöldfejlesztéseket, ám a belvárosnak erre is van megoldása.

Karácsony akadékoskodott 

A MAKEOSZ szakmai napján bemutatott téma aktualitását mutatja, hogy az a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén is napirendre került. Miként Belváros-Lipótváros Önkormányzata lapunkkal tudatta: a magát zöldpolitikusnak valló Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat főpolgármester-helyettese a közműveket a faültetés akadályaként jelölte meg, mondván, hogy a „közművek közé fát elültetni nem egyszerű”.

Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros polgármestere ezzel szemben felszólalásában ismertette az V. kerület előremutató szemléletmódját, amelynek lényege, hogy az önkormányzat a közművek helyzetére nem külső adottságként tekint, hanem szükség esetén áthelyezi, összerendezi azokat annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fát telepíthessék a belvárosiak és a budapestiek megelégedésére. 

A szakmai napon Érfalvy Áron által megtartott előadással összhangban kitért a közműalagutak bevezetésének fontosságára is, hiszen ezen módszer alkalmazásával egy nyomvonalban futnának a különböző közművezetékek, így több hely maradna faültetésre. Az üzemeltetésben is előnyös hozadékokkal járna ez a megoldás, hiszen meghibásodás esetén burkolatbontás nélkül lenne megvalósítható a javítás.

A főváros és Belváros-Lipótváros Önkormányzata zöldfejlesztésekre vonatkozó szemléletbeli különbségét mutatja az Apáczai Csere János utca esete is. A belvárosi önkormányzat tudomása szerint ugyanis a terület megújítására a fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Központ (BKK) terveiben eredetileg mindössze három fa telepítése szerepelt, éppen a közműhelyzetre való hivatkozással. 2021-ben Szentgyörgyvölgyi Péter levélben fordult Karácsony Gergelyhez az V. kerület által elfogadhatatlan, fásítás nélküli tervek felülvizsgálatát kérve.

Mindeközben a 2019-ben Virágos Magyarország fődíjjal is elismert önkormányzat rendületlenül folytatja zöldfejlesztéseit, az Arany János utca megújításának II. ütemét még nagyobb arányú fásítással valósítja meg, amely eredményeként a Dunát a Podmaniczky térrel hamarosan csaknem száz fából álló fasor fogja összekötni.

A Stockholm-módszert az V. kerület alkalmazta először 

Belváros Önkormányzata alkalmazta először 2019-ben a gyökércellarendszert, az elmúlt két évben pedig az ezzel a technológiával elültetett fák – a Podmaniczky utcában és a József nádor téren (82 db és 54 db) vagy a Vadász utcában (22 db) – azonnal robbanásszerű fejlődésnek indultak. A gyökércellarendszer biztosítja a fák gyökérzónájának védelmét, és kiegészítő rendszereivel szabályozható a gyökerek növekedése, illetve a talaj megfelelő nedvességtartalma és szellőzése is biztosított.

A Stockholm faültetési rendszerrel pedig a burkolt városi környezetben egy mesterséges váztalajba telepítik a fákat azok életképességének javítása érdekében. A mesterséges váztalaj kőzúzalék és termőtalaj keveréke, amely a fák teljes élettartama alatt biztosítja a fa gyökerei számára a nélkülözhetetlen oxigén-, víz- és tápanyag-ellátottságot. 

A váztalaj réseit a tápanyagokkal dúsított, jó minőségű termőföld tölti meg, az esővíz pedig behatolhat a fák gyökérzónájába, és ott el is tárolódik. Ez lehetővé teszi az esővíz helyben történő felhasználását, így csökkentve a fák öntözési igényét is. A gyökerek és a talaj organizmusai számára a szükséges oxigén biztosítása érdekében a talaj stabilan – a fák élete során mindvégig – porózus marad. Mivel ezáltal a fák számára biztosított a tápanyagokban és oxigénben gazdag tér, a fák egészséges, városi környezetben szokatlanul nagy gyökérzetet fejleszthetnek, szépen fejlődnek, ami az átlag feletti növekedésükön is látszik.

Április végéig nyolc zöld buszmegálló lesz a belvárosban 

A zöldinnovációk sora itt azonban nem áll meg, hiszen Belváros Önkormányzata április végéig már a nyolcadik zöld buszvárót alakítja ki a kerületben. A Magyar Nemzet korábban is beszámolt arról, hogy a növényekkel befuttatott megállók azon túl, hogy kellemesebb komfortérzetet biztosítanak az utasoknak – különösen a nagy nyári melegben az árnyék és a párolgó felület adta hűtés által –, egyúttal hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez, kedvezően befolyásolják a mikroklímát, javítják a levegőminőséget, szerepük van a por- és légnemű anyagok megkötésében. A megállókban az üveg hátfal helyett a tartószerkezettel azonos színű, antracitszürkére festett perforált lemezekből kialakított futtatófelületet létesítenek, a növények vízellátásáról pedig gépiesített öntözőberendezéssel, valamint a csapadék helyben történő hasznosításával gondoskodnak.

A megálló hátfala mögötti területen a földkapcsolatos ültetőközegbe a gyöngyperje és a bunkós hagyma mellett repkény vadszőlőt ültetnek el, amely remek várostűrő növénynek bizonyult, hiszen a zöldítési program első elemeként átadott József nádor téri váróra fél év alatt felfutott, és zöldbe borította a létesítményt, így a lakosság körében nagy népszerűségre tett szert. 

Ezután az Erzsébet tér két oldalán és a Nyugati téren alakítottak ki ilyen megállókat, idén április végéig pedig a Szervita téren, a Hild téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren hoz létre további zöld buszvárókat Belváros Önkormányzata.

Borítókép: Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros Önkormányzata  (Fotó: Belváros Önkormányzata)