„Rendszeresen keverik a két fogalmat, de Magyarországon soha nem volt kommunizmus, nem sikerült felépíteni ugyanis…” – a mondat gazdája – mielőtt nagy nehezményezésére a moderátor lekeverte – egy rózsaszín, göndör hajú, talpig feketébe öltözött néni volt a közönség első sorából. De nem ő volt az egyetlen üde színfolt a Scruton VP-ben megrendezett vitán, ahol Menczer Tamás kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője és szóvivője mérte össze pengéjét.
Elhibázott volt a keleti nyitás?
„Migrációs válság, koronavírus, most háború, energia- és gazdasági válság” – sorolta Menczer a nehézségeket, hozzátéve: a magyar érdek az első, illetve külgazdasági fókuszú külpolitikát kell folytatni, hogy munkahelyek legyenek. Hozzátette: 2014 óta minden évben beruházási és exportrekordot dönt Magyarország, 2600 milliárdnyi beruházás, kiegyensúlyozottan keleti és nyugati befektetőktől, mint Dél-Korea, Kína, vagy Németország. „A munkahelyteremtés volt az első célunk”, a keleti nyitás nélkül pedig nem lenne folytatható a családtámogatási rendszer, a 13. havi nyugdíj és a fiatalok adómentessége.
Tompos – a hiperglobalizáció taglalása mellett – amellett érvelt, hogy a keleti nyitás nem érte el a célját, hiszen nem bővült 1/3-os arányra a keleti export, és a növekedés terén is jobban teljesítettek a V4-ek többi tagjai – itt némi számháború következett, Menczer a 2010-21 közötti növekedés számaival (export 44, külkereskedelmi forgalom 42 százalékkal), Tompos 25 százalékkal érvelt (vagyis, hogy az arány maradt), míg Menczer kifacsart belőle egy vallomást, hogy a keleti nyitást „nem ebben a formában”, de jónak tartja. „Ha a Momentum csinálná, jó lenne” – fűzte hozzá sokak derültségére Kálnoky.
Menczer pedig rávágta: a keleti nyitás nem nyugati zárás, mindkét irányba bővült a magyar kereskedelem, 100 milliárd euró fölé, amivel a 35. helyen végeztünk a világon, 2010-hez képest pedig egymillióval több ember dolgozik. Beszélt arról is, hogy az oroszok rekordbevételt értek el az állítólagos szankciók ellenére az Európával való kereskedés közben.
A vitát olyan megjegyzések színesítették, minthogy Menczer közölte, szívesen meghívná Tompost egy kormányülésre, hogy valós számokat lásson, de nem teheti, utóbbi meg közölte, úgysem menne el.
Tompos ezzel szemben megjegyezte: a külkereskedelmi mellett a külpolitikai és biztonságpolitikai aspektus is fontos, és ez utóbbi téren sokba került a keleti nyitás. Felidézte a külügy számítógépeinek 2013-as és 2016-os orosz feltörését, „így nehéz kölcsönös tiszteletről beszélni”. Kína kapcsán pedig az üzletek politikai vonatkozásairól beszélt, hozzátéve, sok olyan szerződésről, amit a kínai Egy Út-Egy Övezet keretében kötöttek, kiderült, hogy politikai vállalásokat is tartalmaz nemzetközi szervezetekben. „Nem tudjuk, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződése mit tartalmaz”, de hogy nem hozzák nyilvánosságra, már az azt jelenti, „hogy a biztonságpolitikai és politikai ára magas”.
Sokan támadják a magyar szervereket és a magyar szakszolgálatok dolga megvédeni, de Angela Merkelt is az amerikaiak hallgatták le, hogy másokról ne beszéljünk, „hogy is van ez?” – tromfolt az államtitkár,
kiemelve: „magyar szemmel és magyar fejjel tudok gondolkodni”, amit „a drága baloldali felebarátaink nem szoktak tudni értelmezni, mert sosem csinálták”; majd bemutatta a türingiai kínai akkumulátorgyár átadásának fotóját. „Hol hozta létre az első gyárát? Németországban. Kik vannak Türingiában kormányon? A szocialisták és a zöldek. Mit csináltak? Tapsoltak, és üdvözölték, mondták, hogy sikertörténet a német-kínai együttműködés”.
Tompos a debreceni akkumulátorgyár víz- és áramigényét hozta fel ellenérvként, („napi 3-6 ezer köbméter vízigénye és negyed-paksnyi energiaellátási igénye van”), mire Menczer elismerte a nagy vízigényt, annyi kiegészítést téve: az üzem nem ivóvizet használ, hanem 70-80 százalékban „szürkevizet”, azaz tisztított szennyvizet, az elektromos autók pedig a jövő autóipara. A gödi talajszennyeződés mérésénél is kiderült, a lítiumkoncentráció alacsonyabb, mintha az ember meginna egy üveg ásványvizet. A rémhírkeltés és a politikai hisztéria nem kifizetődő, különösen, ha ugyanezt másutt balos zöldes politikusok üdvözlik, „hogy ne jöjjek ide guruló dollárokkal”.
Megéri a keleti nyitás?
Letelepedési kötvények, az NMKH működése, orosz kémek átadása Oroszországnak, a Ganz kitúrása az egyiptomi projektből túl nagy ár – vélekedett a momentumos képviselő, aki szerint „ha akarunk exportbővülést, beruházást, fejlesztést, először itthon kell rendet tenni az oktatásban, egészségügyben, adópolitikában”, a magyar szavazók pedig a NATO- és EU-népszavazás kapcsán azt mondták, a Nyugat részei akarnak lenni, ezért „nem szerződéseket kell kötnünk orosz és kínai vállalatokkal, mert erősebbek vagyunk az unió részeként”.
Rengeteg feladat van a beruházásoknál és a magyar vállalkozások exportra segítésénél is – ismerte el Menczer – „és Magyarország pedig az EU és a NATO tagja, az is marad. Ez nem jelenti azt, hogy nincs önálló, szuverén politikánk és külpolitikánk”.
Elutasítjuk azonban szuverenitási jogkörök átadását, nem kérünk az Európai Egyesült Államokból, aminek a DK a leghangosabb szószólója, és az elmúlt válságok is mutatták, a nemzeti megoldások jobban működnek, mint a brüsszeliek – sorolta, a 9 százalékos társasági adót és a 15 százalékos személyi jövedelemadót említve, hozzáfűzve, a stabil politikai és gazdasági környezetet, valamint a magyar emberek szorgalmát díjazzák a nagyvállalatok, amelyek állami támogatása 5-7 év alatt megtérül.
Vakcina és emberéletek
Tompos az orosz oligarchák mellett a vakcinabeszerzések és a lélegeztetőgépek példáját is előhozta, ahol „ha nem fürkészeket meg portyázókat küld ki az ország, hanem az EU-val közösen szerezzük be, rengeteget spórolhattunk volna” – Menczer itt megjegyezte, a „fürkészek” magyar orvosok, akik a karácsonyukat töltötték Kínában a gyár átvizsgálásával; s az emberélet értékével vágott vissza, mondván, 30-40 ezer forintra jött ki egy vakcina ára, „ez sok vagy kevés egy emberéletért?”
Tompos szerint az adók valóban alacsonyak és még alacsonyabbak a kedvezményekkel, míg az állami támogatás sokba kerül az adófizetőknek, ráadásul sok keletinyitás-üzem inkább foglalkoztat harmadikvilág-beli embereket, mint magyarokat, sőt, beszállítókat is hoz inkább.
Menczer ezt cáfolta, mondván egy beruházás közvetett módon számtalan beszállítócéget és magyar munkahelyeket hozott, s hozzátette, a baloldal kormányzásának gazdasági következményeit ismerjük („bár önök még nem voltak kormányon, a választók döntésének köszönhetően, de a politikai közösség, amihez tartoznak, már igen”), 85 százalékos államadósság, 12 százalékos munkanélküliség, 7 százalékos gazdasági visszaesés – sorolta.
Ezen még egy darabig elvitáztak: például Tompos a kutatás-fejlesztést (K+F) hiányolta az érkező cégek kapcsán, s hogy mivel a nyugati piacra termelnek, az exportkitettség valóban nem csökken. (Arról egyébként, hogy a mintegy 80 százalékos európai függést miként próbálja ellensúlyozni az említett politikával a magyar kormány, ide kattintva olvasható a Mandiner munkatársának elemző cikke)
Illetve itt és máskor is kitért a kínai vakcinabehozatalnál fellépő magyar cégre, a Danubiafarmra – Menczer határozottan visszautasította a vádakat, utóbbi kapcsán pedig visszavágott, hogy a gyárak előbb a termelést hozzák, aztán a K3F-et és a szolgáltatásokat, előbbi szektorban 90, utóbbiban 70 ezernél is több magyar dolgozik; mindazonáltal az első cél a munkahelyek teremtése volt nagy számban, most tudnak bővülni ezek a részek is.
S ha már kockázat – fordult rá a háborús témára az államtitkár – a háború a legnagyobb kockázat, „ön pedig azt mondta, hogy a győztes oldalt kell választani, és ez pedig Ukrajna. De ebben a háborúban mindenki veszít, ezért be kéne fejezni, és nem az orosz vereséghez kötni, mert nem tudjuk, az mikor jön el. Ezért szorgalmazzuk mi a befejezést és a békét”.
Tompos erre úgy reagált, hogy „szakértők szerint már csak egy támadásra van anyaguk – emberben, vasban – az oroszoknak”, erre az államtitkár rögtön lecsapott, hogy akkor a képviselő szorgalmazza, addig haljanak meg emberek, amíg ez a támadás kifullad.
