Csak az nem korrupt, aki fizet

„Korrupt-e a Transparency korrupciós indexe?” – tette fel a költői kérdést pár nappal ezelőtti posztjában a Nézőpont Intézet. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a napokban a Transparency International által publikált korrupciós érzületről szóló rangsor élén szereplő országok kormányai pénzzel segítik a Soros-féle szervezetet. Erről egyébként saját oldalán a Transparency is beszámol: Németország, Dánia, Svédország, Hollandia, Svájc, Kanada, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is feltűnik a támogatók között. A szervezet bevételeinek többségét egyébként ezek a kormányzati támogatások teszik ki, de jelentősek a nem kormányzati szervek, például a Soros György nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítványoktól befolyó donáció is.

„Nemcsak Soros György, hanem a rangsor élén található országok állami szervezetei, nagyvállalatai is a Transparency finanszírozói” – hívta fel a figyelmet minapi bejegyzésében a közösségi oldalán a Nézőpont Intézet. Kiemelték, hogy a 2022-es Korrupciós Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index, CPI) rangsor abszolút első helyén szereplő Dánia, és a második helyezettek között szereplő Új-Zéland külügyminisztériuma is támogatja a Transparency International (TI) működését.

„Korrupt-e a Transparency korrupciós indexe?” – tette fel a költői kérdést posztjában az intézet.

Szerintük a Transparency korrupciós indexének adatait nem lehet komolyan venni, mert nem a lakosság véleményét mérő, hanem azt manipuláló médiatermékről van szó, és saját bevallása szerint sem korrupciót mér, hanem kiválasztott, ismeretlen szakértők szubjektív érzületét számszerűsíti.

Többségben a kormányzati donorok

A Nézőpont egyébként egy korábbi tanulmányában is kifejtette, hogy a CPI pontozásának függetlensége is megkérdőjelezhető, hiszen a Transparencyt számos állami szervezet, nagyvállalat, alapítvány és egyéb piaci szereplő finanszírozza. „2021-ben a támogatások 59,5 százalékát tették ki kormányzati szereplők. Többek között a 2021-es rangsort közösen vezető Új-Zéland és Dánia külügyért felelős minisztériumai is a támogatók között vannak, de a 4. helyezett Svédország nemzetközi fejlesztési együttműködési ügynöksége és a 8. helyezett Hollandia külügyminisztériuma is” – írták még az előző évi rangsorral kapcsolatosan, a Transparency saját oldalán elérhető adatokra hivatkozva.

A Nézőpont által kiemeltek mellett a 9. helyen szereplő Németországból három minisztérium is támogatja a Transparencyt. A 10. helyen szereplő Írország külügyminisztériuma is támogatók között van. Az amerikai és a brit kormányzat támogatása gyakorlatilag már magától értetődő a szervezet esetén, de Svájc, Franciaország és Kanada is feltűnik mint támogató.

Kelet-ázsiai támogatók

A klasszikus nyugati támogatók mellett Bhután és Tajvan is szerepel a TI oldalán mint donor. Az ázsiai országok közül ez a két kisebb állam a negyedik és az ötödik helyen szerepel, világszinten közvetlenül az Egyesült Államok mögött a 25. helyet foglalja el, holtversenyben 68-68 ponttal.

Ismert, a Transparency 0–100-ig terjedő skálán oszt pontszámot a világ államainak, ezzel mérik a korrupciós érzékelést. A tavalyi évre vonatkozó adatok szerint Magyarország mindössze 42 pontot kapott, ezzel a 77. helyen áll a rangsorban. Az eredményre már reagált a Kormányzati tájékoztatási központ.

„Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát, és szolgálja azt minden hazug jelentésével”

– írták a Telexnek arra a kérdésre, hogy „mi a miniszterelnök véleménye a Transparency International által összeállított világrangsorról és Magyarország helyezéséről”. Valószínűsíthető, hogy amennyiben az EU-t is vizsgálták volna, ők is jó helyezést érnek el, hiszen az Európai Bizottság is támogatja a Transparencyt.

Sorosék stabilan a háttérben

A kormányzati szervek mellett az intézményi („nem kormányzati”) támogatókat is felsorolják a TI oldalán. Az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) beszédesen rámutató link nélkül szerepel, ez Soros György egyik legfőbb hálószervezete. „A TI a Soros-hálózat egyik legfontosabb ágense.

Ez a hálózat úgy működik, hogy a spekuláns pénzén kilóra megvett emberek segítségével és különböző szolgáltatásokkal, információkkal fizetve befolyást szerez kormányokban, döntéshozó testületekben, beleértve az Európai Unió intézményeit is. Vagyis definíció szerint a korrupció melegágya az egész rendszer”

– írtuk erről tegnapi cikkünkben. Hozzá kell tenni: a manipulatív lista konkrét károkat tud okozni többek között a befektetők elriasztásával, vagy olyan eljárásoknak szállít hivatkozási alapot, mint a hetes cikkely szerinti és a jogállamisági vegzatúrák hazánk ellen. Erre egyébként a Nézőpont is felhívta a figyelmet. „Ne lepődjünk meg, ha ez a mostani hír később vádpontként jelenik meg egy brüsszeli jogállamisági jelentésben” – írták az intézet szakemberei.

Borítókép: A szervezet manipulatív listája konkrét károkat okoz egy-egy országnak a befektetők elriasztásával (Forrás: Facebook)