Minden alapot nélkülöznek azok az aggodalmak, hogy a déli ipari park, benne a kínai akkumulátorgyár vízigénye miatt veszélybe kerülne Debrecen vízellátása – hangsúlyozta lapunknak a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.
Gorján Ferenc tájékoztatása szerint Debrecen városa manapság átlagosan napi negyvenezer köbméter vizet használ, nyáron többet, télen kevesebbet.
A cívisváros a felszín alatti és a Keleti-főcsatornából származó, tisztított felszíni vizet fogyasztja. A rétegvízből naponta hetvenezer köbméter használható fel (ennyi pótlódik természetes úton), a Keleti-főcsatornából pedig harmincezer.
Összességében tehát napi százezer köbméter áll rendelkezésre, ami bőven elég még az ide települő vállalatok által megnövelt vízigény kielégítésére is
– szögezte le. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a debreceni szennyvíztelep olyan minőségűre tisztítja az oda kerülő szennyvizet, amelyet bevezethetnek az élő vizekbe, s mint szürkevíz az ipari üzemek által is hasznosítható. Vezeték viszi majd például a sokat emlegetett akkumulátorgyárba is – magyarázta a főigazgató. Közben tegnap a debreceni választási bizottság elutasította a kínai akkumulátorgyár elleni, a Momentum által kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését, így nem lesz népszavazás a beruházásról. A Momentum ugyanakkor közölte: fellebbeznek a döntés ellen.
A vízkészlet miatti pánik egyébként időről időre felüti a fejét Debrecenben.
A lakosok egy része például tavaly ősszel is aggodalmát fejezte ki, amikor kiszáradtak az erdőspusztai szabadidőközpont tavai, egy jobbikos képviselő pedig a történtek miatt írásban fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság egykori vezetője az igazgatóság hírlevelében reagált a történtekre. Kóthay Balázs felidézte, hogy a hatvanas-hetvenes években komoly gondot okozó belvizek felfogására, elvezetésére alakították ki a vízügyesek az erdőspusztai tavak medreit, az pedig már az akkori tervezőket dicséri, hogy környéküket szabadidőközponttá, horgászparadicsommá alakították.
Idővel később azonban a klíma kevésbé csapadékos lett, egyre kevesebb víz került a tavakba, így tavaly őszre mindegyik kiszáradt.
A tavak miatt aggódók azonban megfeledkeztek arról, hogy az említett rendszer eredetileg a belvíz elvezetésére készült, a jóléti felhasználás pedig csak hab a tortán. A nyár végi kiszáradásnak ugyanakkor már nyoma sincs, mivel a csapadékosabb időjárás hatására ismét megteltek a tavak, a Civaqua beruházása nyomán pedig véglegesen rendeződni fog a helyzet. Ezzel a fejlesztéssel a Keleti-főcsatorna vizét csővezetéken a térség legmagasabb pontjára viszik, ahonnan részben természetes, részben újonnan kialakítandó medreken keresztül a Nagyerdőre és az erdőspusztákra fog áramlani.
A Debrecen felszíni vízellátását nagymértékben javító Civaqua-program kezdetekor Aradi Csaba ökológus, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója is megerősítette, hogy a beruházás eredményeként végleg stabilizálódik a tavak és környezetük állapota, így szó sem lehet többé kiszáradásról.
Az első ütemének végéhez közeledő Civaqua-program lényege, hogy a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül hozzák el Debrecenbe. Első lépésként a Tócó-érbe érkezik majd meg a víz, amitől az újra élővé válhat. A második lépésben a Nagyerdőbe juthat el az éltető víz, amelyre nagy szükségük van az ottani tölgyfáknak. Az első ütem várhatóan az év végére elkészül, jelenleg azt a 12 kilométeres csővezetéket fektetik, amely a föld alatt összeköti a Keleti-főcsatornát és a Tócó-eret.
