Közös felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a koraszülés előfordulásának csökkentéséhez, a koraszülöttséggel kapcsolatos szövődmények megelőzéséhez, illetve, hogy segítsük az egészségi problémával világra jövő újszülöttek felzárkózását – hangsúlyozta az első emelt szintű koraszülött intenzív osztály megnyitása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Fábián Lajos. A TritonLife csoport egyik alapítója, elnöke és szakmai stratégiai vezetője kiemelte:
Magyarországon is népegészségügyi problémának számít a koraszülés, hiszen az újszülöttek csaknem 8-9 százaléka, tehát évente nagyjából 7500-8000 gyermek idő előtt jön a világra.
A korszülött, illetve a beteg újszülöttek ellátását ugyanakkor csak a II. vagy III. szintű perinatális intenzív centrumok (PIC) végezhetik Magyarországon. Az úgynevezett PIC II-es centrumok általában a 34–36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti, nem invazív légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatottak, és a kevésbé súlyos betegségekkel érintett újszülöttek ellátásában vesznek részt, a III-as szintű PIC-en pedig a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátása történik. Éppen ezért
jelentős mérföldkőnek számít, hogy a magyarországi magánkórházak közül elsőként nyílhatott perinatális intenzív centrum (PIC II) a 15 éves TritonLife Róbert Magánkórházban, mivel így az állami ellátórendszerre nehezedő terheket is enyhíteni tudják a koraszülött-ellátásban. Sőt mi több, az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyével az új koraszülött intenzív osztály az állami szakorvosképzésbe is bekapcsolódhat, ahol a speciális szakterület legújabb kezelési protokolljainak gyakorlati oktatásával fognak foglalkozni.
Kocsis István, a TritonLife Róbert Magánkórház neonatológiai osztályának osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy a koraszülések arányát már a családtervezés és a várandósgondozás során is csökkenteni lehet. Elmondása szerint
a kockázatos várandósságok perinatális intenzív centrumokkal megerősített szülészeten történő gondozása, a koraszüléssel fenyegető várandósságok szoros ellenőrzése, illetve a megszületés előtt adott tüdőérlelő gyógyszer alkalmazása mind a gyermekek egészséges fejlődését alapozzák meg.
A koraszülött intenzív ellátásban fejlődő koraszülöttek gyorsabb gyógyulását biztosító, alacsonyabb szövődménykockázattal járó, kevésbé invazív gyógyító technikák térnyerése pedig egy másik jelentős tényező, amely bizonyítottan hozzájárult a gyermekek állapotának javulásához. Mindezek mellett elengedhetetlen része a sikernek a családközpontú koraszülött-ellátás szemléletének egyre szélesebb körű elterjedése. A szülők folyamatos jelenléte, a bőr-bőr kontaktus (kenguru-módszer) lehetősége, illetve a minél nagyobb arányú anyatejes táplálás is elősegíti a növekedést, mérsékli a fertőzések előfordulását, ezáltal is csökkentve a kórházban töltött napok számát – magyarázta a szakember.
Kocsis István továbbá kiemelte:
az új koraszülött intenzív osztályon koraszülöttség vagy komolyabb megbetegedés esetében sem kell elválasztani az édesanyákat a gyermekeiktől. Nem szállítják át őket más kórházba, hanem a családbarát ellátás elveinek megfelelően a koraszülött intenzív osztály egyedülállóan kialakított anya-gyermek szobáiba kerülhetnek
– ismertette a főorvos. A bababarát ellátás pedig lehetővé teszi, hogy a koraszülötteket az édesanyák a kezdetektől igény szerint szoptathassák vagy bármikor, bármeddig kenguruztathassák, ami nemcsak a szoros kötelék kialakításában segít, de támogatja a koraszülöttek idegrendszeri fejlődését, valamint a még fejletlen immunrendszerének is megfelelő támaszt ad – mutatott rá.
Borítókép: koraszülött kisbaba a TritonLife Róbert Magánkórház új koraszülött intenzív osztályán (Fotó: Mohai Balázs)
