Dollárbaloldal: rohamtempóban készül a választási szabályok átírásának előkészítése

Két, két és fél hónapja van a jogalkotás szervezeteinek arra, hogy átírják a jövő évi önkormányzati választás szabályait – derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A változtatás célja, hogy külföldről civil szervezetek se kaphassanak pénzt a kampányra, azaz ne ismétlődhessen meg újra a dollárbaloldal tavalyi botránya.

20220316 Dunakeszi Márki-Zay Péter, az ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje lakossági fórumot tart. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Folyik ilyen munka – ezt válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, amikor a Mediaworks arról érdeklődött: elkezdődött-e annak a jogszabálynak a kialakítása, amely megakadályozná, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon külföldről finanszírozott civil szervezetek is jelöltet indíthassanak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ráadásul arról is beszámolt, hogy az új szabályok kialakításával hamarosan végeznek. – Nem árulunk zsákbamacskát, az a célunk, hogy minden jelölőszervezetnél érvényesítsük a párttörvénynek azt az 1989 óta változatlan szabályát, hogy külföldről nem lehet pénzt elfogadni – jelentette ki a tárcavezető.

Hozzátette: jövő május végén vagy június elején, az európai parlamenti választásokkal egy időben lesznek a helyhatósági voksolások, így a következő két-két és fél hónap áll rendelkezésre a szükséges jogalkotási munkához. Ragaszkodnak ugyanis annak az elvnek a megtartásához, hogy a szavazások előtti utolsó egy évben nem nyúlnak a választási szabályokhoz.

A jogalkotás azt akadályozná meg, hogy a guruló dollárokhoz hasonló botrány még egyszer megtörténhessen idehaza. A jelenlegi szabályok szerint a parlamenti választásoknál a jelölőszervezetek külföldről nem fogadhatnak el anyagi támogatást. Ehhez képest a tavalyi országgyűlési voksolás idején mintegy négymilliárd forint érkezett külföldről különféle baloldali szereplőkhöz.

Ebből a pénzből a Márki-Zay Péter korábbi baloldali kormányfőjelölt által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) 1,8 milliárd forintnyi dollár folyt be Amerikából, az Action for Democracy nevű alapítvány közvetítésével. Az MMM nem párt, de egyes adatok és nyilatkozatok szerint a mozgalom fizette a szivárványkoalíció bizonyos kampánykiadásait, amivel jogsértést követhettek el.

A Magyarország szuverenitását is sértő külföldi befolyásgyakorlás körülményeinek feltárásáért titkosszolgálati vizsgálat indult, erről több részjelentés is napvilágot látott már. A kutakodás azonban nem ért véget, s eljárásba fogott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. Erről egyelőre annyi tudható, hogy az ÁSZ olyan számlákra is bukkant, amelyek alapján felmerül a gyanú, hogy az elszámolások nemcsak a pártfinanszírozási törvényt, hanem az adózás rendjét is sértik. A számvevőszék ezért az adóhivataltól kér információkat. Hétfőn több részlet is kiderülhet, az Országgyűlés gazdasági bizottsága ugyanis akkor tart ülést, s első napirendi pontként tárgyalja az ÁSZ elnökének beszámolóját a dollárbaloldal ügyében lefolytatott vizsgálatról.

Feltételezhető egyébiránt, hogy a 2024-es önkormányzati választáson az MMM-hez hasonló szervezetek akár tucatjai támogathatnak majd indulókat. Az önkormányzati választáson ugyanis nem csak pártok indíthatnak jelölteket, ahogy a parlamenti voksolásokkor, hanem a civilek is. Jó példa erre, hogy az előző helyhatósági választáson különböző civil szervezetek összesen nyolc megyei jogú városban indítottak jelölteket. Az MMM 2019-ben is megtalálható volt a Márki-Zay Pétert jelölő szervezetek között, de ilyen minőségben aktivizálta magát a Botka László polgármestert az újrázásban támogató Összefogás Szegedért Egyesület, valamint az Éljen Szombathely! is, amely több párt mellett az MSZP-s Nemény András mögött állt.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Kurucz Árpád)