– A magyar kormány teljesen megbízhatatlan és cserben hagyja a szövetségeseit – mondta Gelencsér Ferenc (Momentum). Azt rótta fel a kormánynak, hogy a Fidesz-frakción belül vita alakult ki a finn NATO-csatlakozás miatt, ami mostanáig húzódott. Szerinte Vladimir Putyin orosz elnök érdeke a finn és a svéd NATO-csatlakozás elhúzódása, a magyar nemzeti érdekeket azzal „a terrorista Oroszországgal szemben kell megvédeni”, amelyik Európára támadt. Hangsúlyozta, a kormány annak a Svédországnak tesz keresztbe, ami nélkül nem lenne működőképes magyar légierő. Magyarország azért kerül veszélybe, mert a magyar kormányfő Putyin oldalára állt és nemcsak a finn és svéd NATO-csatlakozás ügyében – fogalmazott. Úgy folytatta: hazánk „rekordméretű összeggel pénzeli a rosszul megkötött, drága orosz gázszerződéseken keresztül Vladimir Putyin hadigépezetét”. Beszédét azzal zárta, hogy Magyarország érdeke egy Európa-párti, atlantista fordulat, egy magyarbarát Ukrajna, a svédekkel és a finnekkel bővülő NATO, valamint „az EU-s pénzeket átutaló Európai Unió”.
A baloldali ellenzék a magyar külpolitikát mások elvárásához és véleményéhez akarja igazítani, amivel a magyar kormány nem ért egyet, mert az ország érdekeit nézi, akkor is, ha másoknak nem tetszik, és „ez az út sokkal több vitával van kikövezve”
– reagált Dömötör Csaba, a Miniszterelnök Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Kijelentette, a kormány elítéli az orosz katonai beavatkozást, majd arra kérte a képviselőt, ne állítson ezzel kapcsolatban valótlanságokat. Beszélt arról is, hogy
a baloldal mennyire építette le a magyar hadsereget kormányzása alatt, harmadára csökkentve a kiképzőgépek számát, felére a vadászgépekét, 77 tankot elajándékozott, a tüzérséget pedig teljesen leépítette, a tartalékos katonák száma pedig csupán 17 volt.
Felhívta a baloldali képviselő figyelmét arra, hogy eddig 35 ország küldött halálos eszközöket az orosz–ukrán háborúba, 18 ország döntött arról, hogy tankokat is szállít, tíz ország vezetői azt mérlegelik, hogyan küldhetnének vadászgépeket, három pedig már döntött is, ami azt mutatja, hogy közelebb kerültünk a világháborús fenyegetéshez.
A baloldal az elmúlt hónapokban következetesen háborúpárti álláspontot képviselt és egyetlenegy baloldali pártot nem tudok mondani, amelyik kivételt képezne ebben az ügyben. Hogyha önökön múlna, már nyakig benne lennénk a konfliktusban, az sem kizárt, hogy véresen
– fogalmazott.
Dömötör Csaba felsorolta azokat az eseteket, amikor baloldali képviselők háborúpárti nyilatkozatokat tettek, megemlítve, hogy Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök-jelölt katonákat akart küldeni, a párbeszédes Tordai Bence és Jávor Benedek, valamint a momentumos Fekete-Győr András és Donáth Anna fegyverküldési szándékát. Emlékeztetett: a szintén momentumos Tompos Márton képviselő arról beszélt, hogy nem szabad fegyverszünetet kötni, illetve, hogy „a békepártiság a feltett kezek politikája”.
Nem tudom, hogy önök mikor voltak utoljára háborúban, hogy ennyire könnyedén beleugranának
– mondta az államtitkár. Kiemelte: a kárpátaljai Beregszászon magyar édesanyák siratják a gyerekeiket, az utcákon szinte csak nőket látni, mert a férfiak vagy a fronton vannak, vagy elhagyták az országot. A háború már így is sokkal közelebb van hozzánk, mint bármikor is gondoltuk volna, és nem engedhetjük, hogy ennél is közelebb jöjjön.
Ha az ellenzék a békepárti határozatot nem támogatja, akkor a magyarok többségi akaratával mennek szembe, és ennek viselniük kell minden következményét
– zárta gondolatait Dömötör Csaba.
Szócsaták az Országgyűlésben
