Nem érkezett módosító javaslat a kormánypártok által benyújtott békepárti határozathoz, így az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a csütörtöki ülésen nem tárgyalja a dokumentumot, arról leghamarabb a jövő héten szavazhat a T. Ház. Az orosz–ukrán háború első évfordulójáról szóló országgyűlési határozati javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyújtotta be. A parlament két héttel ezelőtti plenáris ülésén zajlott a javaslat általános vitája, múlt héten pedig a részletes bizottsági viták következtek.
A határozati javaslatban egyebek mellett kifejezik elkötelezettségüket a béke mellett, elítélik Oroszország katonai agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez.
Emellett felhívják a kormány figyelmét, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek segítését, és rámutatnak
arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy a Brüsszelben elfogadott
szankciók nem csillapították a háborút, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa. Rögzítik, hogy a fegyverszállítások és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség. Felszólítják továbbá a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan politikai akcióktól és megszólalásoktól, amelyek Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.
A baloldal és a békepárti határozat
Megjegyzendő, a baloldalon eddig nem gondolták úgy, hogy támogatniuk kellene a békepárti határozatot. Dobrev Klára árnyékkormányának szóvivője,
Kálmán Olga egy korábbi árnyékkormányinfón azt közölte: a DK-nak saját javaslata lesz a témával kapcsolatban. Másnap Arató Gergely, a Gyurcsány-párt országgyűlési képviselője közleményt adott ki, benne a DK hétpontos határozati javaslatával, amiben a békéről nem esett szó. A nyilatkozat általános vitájában Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke úgy vélekedett: a javaslat nem a magyarok érdeke, „az orosz megszállók és áruló csatlósainak gyalázatos békéje”. Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka a beterjesztett határozatot fideszes álbékejavaslatnak nevezte. Molnár Zsolt (MSZP) szerint ki kellene venni a dokumentumból a nem odaillő pontokat, amelyeknek „semmi köze a békéhez”, ha ezt nem teszik meg, akkor nem a nemzeti konszenzus és a béke melletti kiállás, hanem a szekértábor-politizálás a cél.
Példátlan ellenzéki kampányköltések
„Olyan nem várt események, fejlemények derültek ki az ellenzéki pártok kampányköltéseinek vizsgálata során, amelyekre korábban az ÁSZ történetében még nem volt példa” – fogalmazott hétfő este a Hír TV Napi Aktuális című műsorában Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. Mint jelezte, valamennyi magyar polgárnak joga van tudni arról, milyen visszaélések történtek, és mire költötte a baloldal a választási kampányra kapott négymilliárd forintnyi támogatást, ami tiltott módon, külföldről érkezett az ellenzéki pártok számlájára. Szót ejtett arról is, hogy több baloldali párt irányába is kiszámlázhatták ugyanazokat a szolgáltatásokat az ellenzék tiltott kampányfinanszírozása során. Ahogy arról lapunk beszámolt, vizsgálatot indított a guruló dollárok ügyében Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét arról tájékoztatta: igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok. Bánki Erik leszögezte, hogy tájékoztatást várnak Windisch Lászlótól arról, milyen gyanús visszaélések merültek fel a vizsgálat során, és mikor lesz konkrét eredménye a vizsgálatnak. – Remélem, hogy március 27-én többet fogunk megtudni ezekről a visszaélésekről – tette hozzá.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Mirkó István)
