Indul a viharjelző rendszer

Április 1-jén megkezdődik a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A tavi viharjelzések az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) siófoki viharjelző obszervatóriumában készülnek.

Fonyód, 2020. május 1. Felhõs égbolt, naplemente és pirosan világító viharjelzõ lámpa a fonyódi móló közelébõl fotózva 2020. május 1-jén. MTI/Varga György Fotó: Varga György

A Balatonhoz hasonlóan viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is. Utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat (GeoSphere Austria) látja el. Az érintett tavaknál a katasztrófavédelem viharjelző lámpái mutatják az érvényes jelzési fokozatot.

Az OMSZ a nap huszonnégy órájában figyelemmel kíséri a légköri folyamatokat, és az időjárási előrejelzések mellett szükség esetén viharjelzéseket ad ki a tavakra. Erről a meteorológiai szolgálat honlapján, valamint az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobiltelefonos alkalmazásán keresztül lehet folyamatosan tájékozódni.

Az elsőfokú viharjelzés az erős, óránként 40 és 60 kilométer közötti erősségű szélre, a másodfokú viharjelzés pedig a viharos, 60 kilométer óránkénti erősséget meghaladó szélre figyelmeztet. 

A viharjelzéseket a várható szélerősödés előtt fél-másfél órával korábban adják ki. Az OMSZ részt vesz a Balatonnál lévő nagyszabású rendezvények időjárási biztosításában is – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A Balatonnál háromféle viharjelzés is lehet

A Balaton a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére tagozódik: 

• a Keszthelytől a Badacsony–Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, 
• a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és 
• a Tihanyi-félszigettől keletre elhelyezkedő keleti medencére. 

Előfordulhat, hogy az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések vannak érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyféle jelzés érvényes. Ezeken a tavakon is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról.

A viharjelzés az OMSZ speciális feladatai közé tartozik, közvetlenül az életvédelmet szolgálja. A viharjelzést automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések is segítik. A Balatonon tavasztól őszig üzemelnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyíltvízi időjárási viszonyokról szolgáltatnak adatokat. Közvetlenül a viharjelzést szolgálja a siófoki viharjelző obszervatóriumban működő nagy teljesítményű számítógép, amelyen időjárási előrejelző modellek számításait végzik.

Hol érhetők el a viharjelzések?

Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák mutatják. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el.

A Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák. Ezek kiegészülnek tizenöt mobil viharjelző lámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen ötvenöt viharjelző lámpa van. Ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni.

A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő tónál pedig tizenegy viharjelző lámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.

Interneten az időjárási tájékoztatások és előrejelzések, valamint a viharjelzés állapota leggyorsabban az OMSZ honlapján – a Balatonról itt, a Velencei-tóról itt, a Tisza-tóról itt – érhetők el. Az aktuális jelzésről tájékozódni lehet még a katasztrófavédelem és az RSOE oldalán is. Mobilon az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazása informál az aktuális viharjelzési fokozat mellett a várható időjárásról, illetve a katasztrófavédelem Tavihar alkalmazása közöl adatokat az aktuális viharjelzésről.

Hogyan értelmezendők a tavi viharjelzések?

Az elsőfokú viharjelzésre percenként negyvenöt sárga fényfelvillanás figyelmeztet, ha a várható maximális széllökések óránként 40 és 60 kilométer közötti erősséget érhetnek el. Ekkor a vízben csak a parttól számított ötszáz méteren belül szabad tartózkodni.

A másodfokú viharjelzést percenként kilencven sárga fényfelvillanás mutatja, amikor a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométeres óránkénti erősséget. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.

A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy 

a Balatonnál az időjárási elemek, mindenekelőtt a szél térben és időben rendkívül változékonyak. 

Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatók viharos széllökések, de néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, miközben néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható.

A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszélyes a nyár közepén 

derült időben fújó száraz, meleg déli szél, ami a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízibicikliket a hullámos mélyebb vizekre. 

A Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl térsége.

Az érvényes viharjelzés mellett főleg a vitorlásoknak, vízi túrázóknak érdemes tájékozódni a várható időjárásról. A másodfokú viharjelzés figyelmeztethet egy-egy óránként 60 kilométeres erősségű széllökésre, de óránként a 100 kilométert meghaladó szélvihar közeledtére is.

Borítókép: Viharjelző lámpa a fonyódi mólónál (Fotó: MTI/Varga György)