Magyarországon maradhat és családot is alapíthat a Svájcból ide vándorló farkas

Ezer kilométernél is többet tett meg az a farkas, amelyiket Svájcban láttak el jeladóval, így nyomon lehetett követni, amint az alpesi országból hazánk területére kóborol. A hím egyed Budapest térségében is járt, átúszta a Dunát, jelenleg a Bükkben lehet.

A szakember szerint nem meglepő, hogy az állat át tudott kelni a Dunán, ezt más vadállatok, szarvasok vagy akár medvék is megteszik, ha árad a folyó. Egy érdekesség is elhangzott a műsorban, miszerint a mosómedvék több száz kilométert is megtesznek az Egyesült Államokban úgy, hogy beszöknek a gyümölcsszállító kamionokba a kikötőkben, és a következő állomásnál elhagyják a járművet.

Visszatérve a farkasra, Szemethy László szerint a farkas, ha teheti, nem is találkozik emberrel, mert amint észreveszi, elmenekül.

„Ha megszorul és védekeznie kell, akkor önvédelemből agresszív lesz, de nem kell ezeket a helyzeteket keresni. A farkas emberre nem vadászik, embert nem eszik, de az ember közelében levő forrásokat viszont nagyon intelligensen tudja használni” – tette hozzá Szemethy László professzor.

„A magányos farkas nem igazán pozitív állapot. Egészen addig kell mennie, ameddig egy családot nem tud alapítani, és önálló territóriumot nem tud foglalni. Ha egyedül marad, akkor mindig vesztes lesz, kergetni fogják, és soha nem tud szaporodni. Ha nem nálunk táborozik le, akkor a Tátra, a Keleti-Kárpátok felé mehet, ahol stabil, nagy farkasállományokkal fog találkozni, tehát ott sokkal veszélyesebb lenne a helyzete. Ráadásul ha északabbra vagy keletebbre mozog tovább, akkor medvével is találkozhat. A medve–farkas kapcsolat nem igazán harmonikus. Egyre több versenytársa lehet, ha a stabil nagyragadozó állományú területekre hatol be. Nálunk viszont az emberi zavarás lehet a probléma, mivel nem biztos, hogy talál olyan helyet, ahol eltűri azt a zavarásszintet, ami nálunk van” – mondta el a szakember.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)