„Magyarország az orosz–ukrán háború kirobbanása óta következetesen békepárti álláspontot képvisel, és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza. Az elmúlt időszakban a nemzetközi politikai térben rendszeressé váltak különböző nyomásgyakorlási kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy hazánk változtasson háború- és szankcióellenes politikáján” – írta ma megjelent elemzésében a Századvég.
Többek között Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”, míg
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet sürgető szavaira reagálva – úgy nyilatkozott, hogy nem létezik béketábor
– sorolta a kutatócég.
A Századvég a nemzetközi bírálatokra tekintettel utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol az Ukrajnának történő európai fegyvervásárlásról, az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdéséről, valamint a háborúpárti vezető politikusokról.
El kellene kerülni a világháborút
Azt írták: több mint egy éve zajlik Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa, melynek elhúzódását Brüsszel szankciói, illetve az Ukrajnát támogató európai fegyver- és hadianyag-szállítások sem tudtak megakadályozni. A fegyveres konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan megjelent a háború kiszélesedésével kapcsolatos lakossági aggodalom. A kutatási adataik tanúsága szerint
a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) aggódik amiatt, hogy a közeljövőben az orosz–ukrán fegyveres konfliktus III. világháborúvá szélesedhet, és hazánk – a NATO tagjaként – érintetté válhat.
Egyebek mellett a háború kiszélesedésének veszélyével magyarázható, hogy a magyarok – az elmúlt hónapok tendenciáihoz hasonlóan – egyértelműen ellenzik azokat a lépéseket, amelyek távolabb visznek a békekötéstől, a konfliktus mihamarabbi, kompromisszumos lezárásától.
Könnyen belátható, hogy a katonai jellegű segítségnyújtás egyes formái (így a fegyvervásárlás és a katonák kiképzése) jelentősen növelik a hadviselő féllé válás kockázatát.
Ennek megfelelően a megkérdezettek 76 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagjai több fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 72 százalékuk ellenzi, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.
