„Magyarország az orosz–ukrán háború kirobbanása óta következetesen békepárti álláspontot képvisel, és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza. Az elmúlt időszakban a nemzetközi politikai térben rendszeressé váltak különböző nyomásgyakorlási kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy hazánk változtasson háború- és szankcióellenes politikáján” – írta ma megjelent elemzésében a Századvég.
Többek között Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”, míg
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet sürgető szavaira reagálva – úgy nyilatkozott, hogy nem létezik béketábor
– sorolta a kutatócég.
A Századvég a nemzetközi bírálatokra tekintettel utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol az Ukrajnának történő európai fegyvervásárlásról, az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdéséről, valamint a háborúpárti vezető politikusokról.
El kellene kerülni a világháborút
Azt írták: több mint egy éve zajlik Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa, melynek elhúzódását Brüsszel szankciói, illetve az Ukrajnát támogató európai fegyver- és hadianyag-szállítások sem tudtak megakadályozni. A fegyveres konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan megjelent a háború kiszélesedésével kapcsolatos lakossági aggodalom. A kutatási adataik tanúsága szerint
a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) aggódik amiatt, hogy a közeljövőben az orosz–ukrán fegyveres konfliktus III. világháborúvá szélesedhet, és hazánk – a NATO tagjaként – érintetté válhat.
Egyebek mellett a háború kiszélesedésének veszélyével magyarázható, hogy a magyarok – az elmúlt hónapok tendenciáihoz hasonlóan – egyértelműen ellenzik azokat a lépéseket, amelyek távolabb visznek a békekötéstől, a konfliktus mihamarabbi, kompromisszumos lezárásától.
Könnyen belátható, hogy a katonai jellegű segítségnyújtás egyes formái (így a fegyvervásárlás és a katonák kiképzése) jelentősen növelik a hadviselő féllé válás kockázatát.
Ennek megfelelően a megkérdezettek 76 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagjai több fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 72 százalékuk ellenzi, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.
A Századvég azt is megmérte, hogy milyen véleménnyel vannak a magyarok a háború-, illetve szankciópárti politikusokról. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a legkisebb az elutasítottsága, de még az övé is ötven százalék feletti. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt 62 százalék ítéli meg kedvezőtlenül, Joe Biden amerikai elnök elutasítottsága 64 százalékos. Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború kirobbantójaként pedig a leginkább elutasított, 71 százalékos mutatójával.
Borítókép: Ukrán katonák és a kiképzésüket irányító brit tisztek tisztelegnek az áldozatok előtt az Ukrajna elleni háború megindításának első évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a délkelet-angliai Lydd katonai támaszponton 2023. február 24-én (Fotó: MTI/AP/PA/Gareth Fuller)
