– Eddig is biztos volt, hogy az európai parlamenti választások közeledtével a jelöltek vagy azok támogatói növelik az online térben az aktivitásukat, tekintet nélkül arra, hogy saját maguk propagálása vagy a másik fél negatív színben való feltüntetése a cél. Ennek megfelelően növekedett a célzott, baloldali fel- vagy bejelentések száma is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hetekben számos jobboldali véleményvezért, portált korlátozott a Google vagy a Facebook.
A Századvég jogi szakértője elmondta, Brüsszelben most olyan szabályozási gyakorlat bevezetése van napirenden, amely gyakorlatilag betiltaná a választási kampányok során azt, hogy a brüsszeli korrupcióról beszélni lehessen.
A közösségi média befolyásolni tudja a választások végkimenetelét
Az alkotmányjogász emlékeztetett: az elmúlt években a Szilícium-völgy technológiai cégeinek cenzúrája világszerte felhívta a figyelmet arra, hogy ezen közösségimédia-portálok befolyásolni tudják egyes választások végkimenetelét.
A brexitkampány és az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásának vesztes felei a múltban hivatkozási alapként használták a techcégek beavatkozását a választásokba.
A Twitter közösségi portál pedig precedenst teremtve – az Egyesült Államok történetében először – felfüggesztette az elnök felhasználói fiókját, csökkentve ezzel az USA 45. elnökének választópolgárokhoz eljutó üzeneteinek számát. – Ami az amerikai példát illeti, ott sajátos jelenség, hogy a big tech cégek éppen egy lazább szabályozásnak köszönhetően erősödhettek meg. Amerikában a kommunikációs tisztességről szóló 1996-os törvény 230. szakasza régóta tágabb értelmezést kapott.
Olyan jogszabálynak tekintik, amely átfogó mentességet biztosít a webhelyeknek arra, hogy felelősséget vállaljanak a felhasználók által közzétett tartalomért, és nem csak a pornográf tartalmakért
– mondta.
A baloldal is újraszabályozná a közösségi médiát
Az alkotmányjogász ismertetése szerint ez az megközelítés nagyban segítette a Yahoo vagy például a Google felemelkedését, majd később jött a YouTube, aztán pedig a Facebook megerősödése. – Ahogy a hagyományos sajtóban, úgy sokáig az online médiában is baloldali kultúrfölény mutatkozott, és most éppen a baloldal – amely legfőképp a közösségi média révén elveszítette korábbi jelentős előnyét – sürget újraszabályozást.
A balliberálisok jelentős része az USA-ban is a tartalom moderálásáért kiált a dezinformáció, a rasszizmus vagy a nőgyűlölet jelenségeinek visszaszorítására hivatkozva
– mutatott rá a szakértő. Mint elmondta, Magyarország legutolsó ismert álláspontja szerint a big tech szabályozását elsősorban Brüsszelre bízta, majd esetlegesen ezt követően lehet számítani további, kiegészítő jellegű szabályozás kialakítására.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
