Óriási gesztus, hogy a Szentatya felkeresi a görögkatolikusokat

Ferenc pápánál különösen is azt látjuk, hogy a keleti egyházak felé nagyon érzékeny, és ha meglátogat egy országot és van ott keleti egyház, akkor ő velük is keresi a kapcsolatot. Nekünk különösen nagy öröm, hogy így történik ez Magyarországon is – mondta a Magyar Nemzetnek Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita annak kapcsán, hogy a szentatya a görögkatolikusokat is meglátogatja budapesti útján. Az egyház főpásztorával arról is beszélgettünk, hogy Ferenc pápa egy sajátos szertartásban kapcsolódik be szombaton, miután a római katolikus Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomból a szomszédos Rózsák terei görögkatolikus parókiára is betér.

Budapest Rózsák tere görögkatolikus templomnál. Kocsis Fülöp Görögkatolikus püspök Fotó: Teknős Miklós

– Az Istenszülő oltalma templomban, azaz a Rózsák terei görögkatolikus templomban akathisztosz himnusszal várják az egyházfőt. Miért ezt a szertartást választották a jeles alkalomra?

– Az volt a javaslat, hogy valamilyen Mária-imádságot végezzünk, amikor megjön a szentatya. Erre kétféle lehetőség volt, vagy parakliszt végzünk vagy akathisztoszt, mind a kettő nagyon kedvelt a görögkatolikus egyházunkban. Azért választottuk végülis az akathisztoszt, mert ez egy nagyon egyszerű szerkezetű imádság, amelyet, hogy úgy mondjam, bárhol abba lehet hagyni. A forgatókönyv szerint ugyanis, amikor bejön a pápa, akkor abbamarad az ének. A paraklisz esetében nehezen lett volna megvalósítható, hogy bejön a pápa, és hirtelen abbamarad az ének. 

Az akathisztosz sokszor ismétlődő, himnikus felkiáltások, megszólítások sora, amely bárhol megszakítható, ma már nagyon elterjedt, a fiatalok különösen is szeretik: zengeni fog a templom.

Bubnó Tamás (Liszt-díjas karnagy) vezeti a hatvanfős kórust, amely fent lesz a karzaton, de egész biztos vagyok abban, hogy az egész templom, a teljes hívősereg énekelni fogja.

– Az egyházfő ezután megáldja majd a máriapócsi Istenszülő-ikon egy másolatát, amelyet kifejezetten a pápalátogatás alkalmára festenek meg. Ennek mi a története?

– Az akathisztosz himnuszt mindig az Istenszülő-ikon előtt kell végezni, és ebből született a gondolat, hogy most készüljön egy olyan ikon, amelyet megáld a szentatya. Ennél szebb emléket aligha hagyhatnánk, hogy lesz egy új pócsi Mária-ikonunk, amely előtt Ferenc pápa jelenlétében imádkozunk először.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a görögkatolikus Istenszülő oltalma templomban, amelyet Ferenc pápa is meglátogat szombaton. Fotó: Teknős Miklós

– Gyakran egyébként még hazánkban is rácsodálkoznak arra, hogy jelentős számban élnek itt görögkatolikusok, annak ellenére, hogy a közösség látszólag vonzza a fiatalokat. Mennyire fejlődik a görögkatolikus egyház, hányan tartoznak hozzájuk Magyarországon?

– A fejlődést sosem szabad számokban nézni, ez nem egy klub, ami annál erősebb, minél több tagja van. Erejét a hitelessége adja: minél komolyabban veszik az emberek a hitéletet, annál nagyobb a közösség ereje. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy létszámában is gyarapodó közösségről van szó. Meglátjuk, a népszámlálás eredménye igazolja-e ezt. Főként nálunk, tehát a hajdúdorogi főegyházmegyében a statisztikánk azt mutatja, hogy több a keresztelő, mint a temetés. 

Azt látjuk, hogy élőek a közösségeink. Valóban vonzóak a mai ember számára is, dacára annak, hogy egész különleges a nyelvezete, sokszor ódon, régies dolgok vannak a szövegeinkben, a gesztusainkban, a ruházatunkban, tehát igazán nem tűnik huszonegyedik századinak, az biztos.

De hát az ember, az Isten által megteremtett értő-érző lény ezekre mindig is fogékony marad. Erre épült föl az első évezredben a bizánci rítus: nagyon jól érti az ember nyelvét, és éppen ezért ma is ugyanúgy meg tudja szólítani az embert.

– Mennyiben erősítheti meg a közösséget a pápalátogatás?

– Minket nagyon. Amikor hallottuk Ferenc pápa magyarországi látogatásának hírét, nyilván mi is imádkozni kezdtünk. A püspöki kar kiadott egy imádságot, amelyet mi is imádkoztunk, de nem a szentmise imáiba szőve, mert a bizánci rítus ezt nem teszi lehetővé, minden szertartás erősen kötött, az elejétől a végéig. Úgyhogy ezt az imát mi nem a templomainkban végeztük, hanem egyéni imádságra buzdítottuk a híveket. Az ekténiába (könyörgéssorozat) azonban beletettük a könyörgést, amely a Szentlelket hívja segítségül, hogy sikerüljön ez az egész látogatás. Ráadásul egy böjti napot is hirdettünk. A helyzet érdekessége, hogy ez a közös böjti napunk nagyszerda volt, s ennek estéjén tudtuk meg, hogy jön hozzánk is, a mi templomunkba is eljön Ferenc pápa. Nyilván nem ez volt a böjti nap szándéka, de olyan jóleső ajándéknak tekintettük, az imádságra és böjtre mintegy válaszul az Úristentől kaptuk ezt a különleges lehetőséget. Ettől kezdve még nagyobb lelkesedéssel készültünk. Jóllehet, a téren és bent a templomban csak nagyon kevesen tudunk ott lenni. Amikor Máriapócsra jött a pápa, több százezres görögkatolikus közösség fogadta, itt mindössze vagy háromszázan leszünk, kétszázan kívül, százötvenen a templomon belül, tehát nagyjából az össz-görögkatolikusságnak az egy ezreléke. Azt remélem, hogy rajtuk keresztül tovább sugárzik majd az az öröm, hogy Ferenc pápa külön miránk is tekint és meglátogat minket.

Borítókép: Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita 2023. április 27-én (Fotó: Teknős Miklós)