Noha a tavaly áprilisi országgyűlési választáson elszenvedett bukás után már egy év is eltelt, a baloldal még mindig nem vállalja a nyilvános és közvetlen párbeszédet a szavazókkal, legalábbis ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy
a hazai baloldal, felhagyva a több évtizedes hagyománnyal, nem rendez majálist.
Pedig korábban nagy népszerűségnek örvendett a tavaszköszöntő fesztivál, ahol a pártpolitikusokkal egy pohár sör és egy pár virsli mellett lehetett dicsérni vagy épp kritizálni egy-egy intézkedést.
Tény, hogy a koronavírus-járvány miatt két olyan év is volt, amikor nem vagy csak részleges feloldások mellett lehetett nagyobb rendezvényeket tartani, a baloldalnak kapóra is jöhetett, hogy nem kellett a népszerűségvesztéssel szembenézni. Az utolsó nagy majális 2019-ben, az EP-választás évében volt, akkor persze minden párt kampánymajálist tartott.

A tavalyi országgyűlési választás után azonban bujkálni kényszerült az előbb egységes, majd széthullott balliberális oldal, a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat tekintve pedig egyáltalán nem csoda, hogy idén sem együtt, sem külön nem próbálkoznak nagyobb rendezvénnyel.
Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője úgy látja, a szavazóik mellett szervezeti erejüket is elvesztő ellenzéki erők jó ideje nem képesek számottevő tömeg megmozgatására. – Ezzel legutóbb tavaly március 15-én próbálkoztak, amikor a dollárban kapott támogatásaik ellenére is sikertelenül próbálták híveiket a fővárosba buszoztatni.
Ezért ismét az amerikai baloldal módszerét követik, és a majálisokhoz hasonló hagyományos események helyett kis létszámú, de formabontó, provokatív és erőszakos akciókkal próbálják megugrani a szélesebb nyilvánosság ingerküszöbét
– fogalmazott az elemző, aki szerint ezek a megmozdulások azonban inkább nevetség tárgyává teszik őket, hiszen a választók nem formai, hanem tartalmi okokból fordulnak el tőlük.
Zila János azt is elmondta, az elmúlt tizenhét év a baloldal számára a választókkal való kapcsolat egyre teljesebb elvesztéséről szólt. – A magyarok túlnyomó többsége számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez a politikai csoportosulás a legfontosabb kérdésekben rendre az akaratukkal ellentétes álláspontot képviseli.
Őszödön kiderült, hogy a hatalom birtokában egyedül a valóság letagadásában tudtak ideig-óráig eredményt felmutatni, ami elhozta szavazóbázisuk első nagy megrendülését
– fogalmazott az elemző, aki szerint 2010 után a jobboldali kormány sikeresen azonosította azokat az egyetértési pontokat, amelyre eredményes politikát tudott építeni. – Ilyen volt a rezsicsökkentés, a határvédelem, a gyermekek megóvása, majd a háború és a szankciók elutasítása. Az említett ügyekben a baloldal mindig szembe ment a konszenzussal, és inkább külföldi partnerei álláspontját tette magáévá, sőt, akár anyagi segítségét is. A demokratikus reprezentatív funkció elvesztésével szavazóbázisuk tovább csökkent.
Mára az állampárt hagyományait, óriási vagyonát és hálózatát is öröklő MSZP – az LMP-hez, a születése óta egy-két százalékos Párbeszédhez és a Jobbikhoz hasonlóan – oda jutott, hogy ha most vasárnap választást tartanának, legfeljebb abban reménykedhetne, hogy szövetségesei egy közös listán bevinnék magukkal a parlamentbe. Biztonságban ilyen szempontból csak a baloldal régi-új vezetője, Gyurcsány Ferenc érezheti magát
– vélekedett Zila János.