Ez a fertőzésmegelőzés legfontosabb módja, mégsem csináljuk rutinszerűen

Globális figyelmet kell szentelni a kézmosás és kézfertőtlenítés fontosságának, amely évente akár egymillió élet megóvásában segíthet.

Budapest, 2020. március 26. Egy hölgy kezet mos otthonában, a koronavírus világjárvány idején. A fertõzés továbbadásának csökkentése érdekében javasolt a gyakori kézmosás és kézfertõtlenítés. A hatóságok március 28-án 0 órától kijárási korlátozást rendelt el az egész ország területén a személyes kontaktok csökkentése érdekében. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

A kézhigiéné a betegellátás alfája és ómegája, a fertőzésmegelőzés első számú módja

– hívták fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által szervezett tudományos ülésen, amelyet a 15. kézhigiénés világnap alkalmából rendeztek meg. A rendezvény megnyitóján Müller Cecília országos tiszti főorvos, illetve Haris Hajrulahovic, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője is arra szólított fel, s ez a WHO kampányának is a fő üzenete, hogy cselekedjünk együtt. Mentsünk életeket! Mossuk meg a kezünket! Mint mondták, a 2023-as WHO-kampány témája, hogy közös cselekvéssel hatékonyabbá tehetjük a fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet.

A WHO ezért egy új globális irányelven dolgozik, amelyben rögzíteni fogják, hogy az egészségügyi intézmények mellett az oktatási intézmények és a vállalatok is nagyobb figyelmet fordítsanak a kézhigiéniára. 

Nem rutinszerű a kézhigiéné

 A megnyitót követően Kopcsóné Németh Irén, a Honvédkórház kórházhigiéniai osztályának osztályvezető főorvosa kiemelte: a rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés javítja az egészségügyi ellátás eredményességét és hatékonyságát, sőt évente akár egymillió emberélet megóvásában segíthet világszerte.

A kézmosás különösen fontos a kórházakban, ennek ellenére azonban a 2021–2022-es adatok alapján globális szinten az egészségügyi dolgozók körülbelül 70 százaléka – ezen belül a sebészeti szakmák területén dolgozók 50 százaléka – nem végzi rutinszerűen a kézhigiéniát, sőt a 166 megkérdezett ország mindössze 38 százaléka rendelkezik országosan végrehajtott nemzeti infekciómegelőzési és kontrollprogrammal (IPC).

A kézhigiéné hazai viszonylatairól Szeberényi Katalin, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi és infekciókontroll főosztályának munkatársa beszélt. A szakember tájékoztatása szerint a 2022-es kézhigiénés önértékelő rendszer felmérésének eredménye alapján – amely 27 indikátorral többek között azt vizsgálja, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás és mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben – a fekvőbeteg-ellátó intézmények 59 százaléka haladó, 39 százaléka közepes, 2 százaléka pedig alap kézhigiénés fejlettségi szintbe sorolható. 

Legalább ilyen fontos lenne az egészségügyi intézményekben a kesztyűhasználat is, ami a járvány lecsengése után 75 százalékról 40 százalékra esett vissza

 – derült ki. 

Új szabvány készül

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Intézetének (EKIK) főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány során a megfelelő kézhigiéné fontossága még inkább felértékelődött, hiszen ez a vírusterjedés megelőzésének legfontosabb eszköze. Mint fogalmazott, a Covid alatt nagy reklámot kapott a kézmosás, de pontosan továbbra sem tudjuk, mikor, hogyan és mivel mossunk kezet. Ennek kapcsán jelezte,, hogy a kézmosás és -fertőtlenítés során leggyakrabban a hüvelykujj marad ki, és az sem egyértelmű, hogy a tisztítás és fertőtlenítés során legalább 30 másodpercig kell a kezeinket dörzsölni. De ezekre a kérdésekre is választ fog adni, illetve a kézhigiéné minőségét is tartalmazni fogja egy készülő új ISO-szabvány, amely reményeik szerint jövőre fog megjelenni – tette hozzá.

A műköröm és az ékszerek is növelik a fertőzés esélyét

A Bethesda Gyermekkórház higiénikusa az ápolatlan köröm, a műköröm és a kézékszerek veszélyeiről beszélt. Pap Márta tájékoztatása szerint 

a hosszú köröm, a műköröm, a lakkozott köröm (legyen az sima vagy géllakk), a körömékszerek, a gyűrűk, a karkötők és a karóra, de az ápolatlan, berepedezett köröm, gyulladt körömágy is komoly fertőzési rizikófaktort jelenthet.

Tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban végzett kutatások is kimutatták, hogy a baktériumok hordozásának nagyobb az esélye a műkörmöt viselők körében, sőt ez a kézmosás és fertőtlenítés után is megmarad. A vizsgálatok ugyanakkor azt nem bizonyítják, hogy a körömfestés növelné a baktériumok számát. A géllakkra vonatkozóan nem volt adat.

Borítókép: illusztráció (MTVA/bizományosi: Faludi Imre)