Ez a fertőzésmegelőzés legfontosabb módja, mégsem csináljuk rutinszerűen

Globális figyelmet kell szentelni a kézmosás és kézfertőtlenítés fontosságának, amely évente akár egymillió élet megóvásában segíthet.

Budapest, 2020. március 26. Egy hölgy kezet mos otthonában, a koronavírus világjárvány idején. A fertõzés továbbadásának csökkentése érdekében javasolt a gyakori kézmosás és kézfertõtlenítés. A hatóságok március 28-án 0 órától kijárási korlátozást rendelt el az egész ország területén a személyes kontaktok csökkentése érdekében. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

A kézhigiéné hazai viszonylatairól Szeberényi Katalin, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi és infekciókontroll főosztályának munkatársa beszélt. A szakember tájékoztatása szerint a 2022-es kézhigiénés önértékelő rendszer felmérésének eredménye alapján – amely 27 indikátorral többek között azt vizsgálja, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás és mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben – a fekvőbeteg-ellátó intézmények 59 százaléka haladó, 39 százaléka közepes, 2 százaléka pedig alap kézhigiénés fejlettségi szintbe sorolható. 

Legalább ilyen fontos lenne az egészségügyi intézményekben a kesztyűhasználat is, ami a járvány lecsengése után 75 százalékról 40 százalékra esett vissza

 – derült ki. 

Új szabvány készül

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Intézetének (EKIK) főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány során a megfelelő kézhigiéné fontossága még inkább felértékelődött, hiszen ez a vírusterjedés megelőzésének legfontosabb eszköze. Mint fogalmazott, a Covid alatt nagy reklámot kapott a kézmosás, de pontosan továbbra sem tudjuk, mikor, hogyan és mivel mossunk kezet. Ennek kapcsán jelezte,, hogy a kézmosás és -fertőtlenítés során leggyakrabban a hüvelykujj marad ki, és az sem egyértelmű, hogy a tisztítás és fertőtlenítés során legalább 30 másodpercig kell a kezeinket dörzsölni. De ezekre a kérdésekre is választ fog adni, illetve a kézhigiéné minőségét is tartalmazni fogja egy készülő új ISO-szabvány, amely reményeik szerint jövőre fog megjelenni – tette hozzá.

A műköröm és az ékszerek is növelik a fertőzés esélyét

A Bethesda Gyermekkórház higiénikusa az ápolatlan köröm, a műköröm és a kézékszerek veszélyeiről beszélt. Pap Márta tájékoztatása szerint 

a hosszú köröm, a műköröm, a lakkozott köröm (legyen az sima vagy géllakk), a körömékszerek, a gyűrűk, a karkötők és a karóra, de az ápolatlan, berepedezett köröm, gyulladt körömágy is komoly fertőzési rizikófaktort jelenthet.

Tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban végzett kutatások is kimutatták, hogy a baktériumok hordozásának nagyobb az esélye a műkörmöt viselők körében, sőt ez a kézmosás és fertőtlenítés után is megmarad. A vizsgálatok ugyanakkor azt nem bizonyítják, hogy a körömfestés növelné a baktériumok számát. A géllakkra vonatkozóan nem volt adat.

Borítókép: illusztráció (MTVA/bizományosi: Faludi Imre)