A szorongás tünetei – nehézlégzés, gyomorgörcs, szívdobogás, félelem, izzadás, álmatlanság, látás- és eszméletvesztés – a felmérések szerint minden harmadik embert érintenek.
Ez a betegség nem modern jelenség, kis túlzással az emberiséggel egyidős, csak éppen minden korban másképp nevezték. Az orvosok a tüneteket hol melankóliának, levertségnek, neurózisnak nevezték, később pedig idegösszeomlásként jegyezték fel. A kapitalizmus beköszöntével tömegével diagnosztizálták szorongással az embereket, mondhatni, egyfajta mellékhatása volt ez a modern életnek. A városi élet, a gyárak megjelenése és persze az információ egyre gyorsabb áramlása olyan stresszhelyzeteket idézett elő, amikre az emberek nem voltak felkészülve. És azóta sincsenek.
Ezek a szerek azért is népszerűek, mert nagyon rövid időn belül érjük el vele azt a hatást, amit nyugalomnak, kiegyensúlyozottságnak hívunk. A benzodiazepinek gyógyszercsoportjába tartozó alprazolam hatóanyag főképp az úgynevezett GABA-receptorokon keresztül fejti ki a hatását: ezek olyan receptorok a központi idegrendszerben, amelyek gátló hatást közvetítenek, akárcsak az alkohol, csak épp egy pirula formájában: tompítják, oldják a gátlásokat. Ezek a gyógyszerek csökkentik az agysejtek közötti kommunikációt, vagyis sokkal tisztábban tudunk gondolkodni, elülnek a zajok a fejünkben, biológiailag és érzelmileg is
– vette át a szót Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem megbízott főgyógyszerésze, majd rögtön hozzá is tette, a kifejtett gátló hatás azokat az érzelmeket és a kapcsolódó fizikai tüneteket csökkenti, amik a szorongáshoz, a félelemhez, az önkontrollhoz kapcsolódnak, tehát – az alkoholfogyasztókhoz hasonlóan – sokkal bátrabb, szókimondóbb a benzodiazepint használó.
A szokásosat, doktor úr!
A benzodiazepinek hosszú távú szedésének súlyos mellékhatásait először a betegek észlelték. A jelentkező mellékhatásokat azonban sokáig nem a gyógyszernek tudták be. – Egyre több kutatás mutat rá, hogy mennyi negatív hatása van ezeknek a készítményeknek, amennyiben rendszeresen szedik. Az idősek esetében gyakran látjuk, hogy jelentősen rontja a mozgást és a szellemi funkciókat, felgyorsíthatja a demenciát, növeli az elesések, balesetek számát, és időnként tudatzavar is megfigyelhető – sorolta Szily Erika. A pszichiáter szerint arról is fontos beszélni, hogy már egyetlen adag kimaradása is kellemetlen mellékhatáshoz, elvonási tünetekhez vezet. Elmondása szerint nem kell nagy mennyiségekre gondolni:
elég minden este egy 0,25 milligrammos hatóanyagú tablettát bevenni ahhoz, hogy korosztálytól függetlenül pszichés és testi természetű tüneteket okozzon a gyógyszermegvonás: a szer utáni sóvárgás, feszültség, nyugtalanság, alvászavar, rémálmok, míg testi oldalon az alkoholmegvonáshoz hasonlóan kézremegés, magas pulzusszám, súlyos esetben epilepsziás roham, delírium, vagyis tudatzavar is előfordulhat.
– Azt fontos leszögezni, hogy ezek a gyógyszerek megfelelően alkalmazva nagyon fontosak a pánikroham és számos szorongási zavar, a kényszerbetegek kezelése esetében, tehát a gondot nem az alprazolam okozza, hanem a helytelen használata. Ezeket a szereket rövid ideig, mindössze kettő, négy vagy hét hétig lehetne szedni, ennél hosszabb ideig csak szakorvos által felügyelt, súlyos esetekben szedhetik az érintettek – húzta alá a főgyógyszerész. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a világon emberek milliói maradnak rajta a gyógyszereken több évig, akár évtizedig is, és esnek áldozatául a gyógyszernek és annak mellékhatásainak.
A fokozatosság elve
A főgyógyszerész és a pszichiáter is egyet ért abban, hogy bár egy háziorvos pontosan tudja, meddig lehet szedni ezeket a szereket, a betegek részéről jövő nyomás miatt viszont gyakori, hogy újra és újra kiírják ezeket a készítményeket. – Egy háziorvos nem utal be senkit amiatt, mert néha kicsit feszült vagy rosszul alszik, a pszichológiai, pszichiátriai ellátórendszer ezen a szinten nehezen elérhető. Mindenki ismeri azt a jelenetet, amikor a páciens az orvosi rendelőben csak „becsekkol” az asszisztensnél, és a „szokásos” gyógyszereit felírják. Ilyenkor a háziorvos nem kezdi el átnézni, hogy az illető mikor is kezdte el az alvásproblémái miatt szedni a nyugtatót, ha a váróban még negyvenen várnak rá. Az e-recept megjelenésével ez a jelenség pedig tovább fokozódott – hívta fel a figyelmet Szily Erika, aki szerint a benzodiazepinek használatát csökkenteni lehetne, ha a háziorvosok munkáját támogatva rendelkezésre állnának mentálhigiénés szakemberek, konzultációs jelleggel.
Álláspontja szerint ezek a klinikai szempontból enyhébb, de kínzó állapotok nagyon jól kezelhetők egy-egy edukációs vagy olyan pszichoterápiás kezeléssel, mint az alacsony intenzitású pszichoterápiás intervenciók. – A relaxációk, a problémamegoldási tréning is tökéletesen megoldaná és kiváltaná a nyugtatókat. A kérdés már csak az, hogy mennyire nyitottak az emberek erre, hiszen mára több generáció rendezkedett be arra, hogy mindent gyógyszerekkel akarnak megoldani – figyelmeztetett.
A doktornő szerint abban, hogy a nyugtatók népszerűsége tovább emelkedett az elmúlt néhány évben, és a férfiak is egyre nagyobb arányban használják, a pszichiáterek is „felelősek”. – Azok, akik orvosi segítséggel teszik le az alkoholt, nagyon gyakran maradnak rajta az alkoholmegvonáshoz használt szereken. A megvonásos szakban ugyanis benzodiazepint adunk, és gyakori, hogy végül erre szoknak rá. A benzodiazepinek elhagyásának ugyanakkor egyetlen titka van: nagyon lassan, fokozatosan csökkentsük az adagot – javasolta Szily Erika.
