Számunkra kedvezően is alakulhat a gyermekvédelmi törvény ügyében indított brüsszeli eljárás

Több hónapig, akár évig is eltarthat a gyermekvédelmi törvény ellen indított uniós eljárás, amelyhez az Európai Parlament mellett tizenöt uniós tagállam is csatlakozott. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a magyar kormány álláspontja védhető és megalapozható az Európai Bizottság által indított perben, amelyben hazánkat az igazságügyi tárca képviseli. Negatív döntés esetén ugyanakkor előfordulhat az is, hogy a gyermekvédelmi törvényt illetően végül mégsem történnek meg az Brüsszel által kívánt változtatások.

Daily Life In Brussels Fotó: JAKUB PORZYCKI

Baloldali politikusok és az LMBTQ érdekvédelmi szervezetek nyomásának eredményeként április 6-ig tizenöt uniós tagállam mellett Ukrajna és az Európai Parlament is jelezte, hogy támogatja a magyar gyermekvédelmi törvény ellen indított eljárást, amely a „civilek” szerint az Európai Unió eddigi legnagyobb emberi jogi pere lesz. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint ugyanakkor az Európai Bizottság által 2022. december 19-én hazánk ellen benyújtott keresetben normál eljárásrend várható, amely több hónapot, akar évet is igénybe véget. Kivételesen ez akkor változhat, ha az egyik fél kérelmére a bíróság elnöke sürgősségi eljárásról dönt.

A Századvég jogi szakértője kiemelte: érvelésében a bizottság leginkább az EU alapjogi chartájára, irányelvekre és szerződésekre hivatkozik, azonban fontos hangsúlyozni, hogy e jogforrások alapján a magyar kormány álláspontja is védhető és megalapozható – mutatott rá. Hozzátette, az uniós eljárásban a magyar kormányt az igazságügyi tárca képviseli, a Varga Judit igazságügyi miniszter által márciusban benyújtott ellenkérelem pedig a kormányzat érdemi jogi-szakmai érveken alapuló védekezését tartalmazza.

Ifj. Lomnici Zoltán lapunk kérdésére kitért arra is: amennyiben a gyermekvédelmi törvény ellen indított uniós eljárásban Magyarországra nézve mégis negatív döntés születik, a magyar állam köteles a megállapított jogsértést haladéktalanul orvosolni. Ha ezt követően a bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott tagállam nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyeket a Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének végrehajtása magában foglal, további kötelezettségszegési eljárást indíthat annak betartására az EUB-n, ezen felül átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetését is kérheti. Ebben az esetben a lisszaboni szerződés által bevezetett változtatások miatt nincs szükség második indokolással ellátott véleményre. Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy jogsértés történt, a tagállamot – a bizottság által meghatározott összeget meg nem haladó mértékű – átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint negatív döntés esetén – kivételes jelleggel – ugyanakkor előfordulhat az is, hogy végül mégsem történnek meg a EB által kívánt jogszabályi változtatások. A Századvég jogi szakértője példaként egy néhány évvel ezelőtti esetet hozott fel, amikor az európai civil szervezetek egy, a magyar törvénnyel megegyező, de lényegesen szigorúbb litván jogszabályra hívták fel a bizottság figyelmét. A 2013-as litván szabályozás egyebek mellett műsoridősávra vonatkozó korlátozásokat szabott az LMBTQ-ideológiát népszerűsítő tartalmak megjelenítésére, ám a 2019-ig hivatalban lévő, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság végül úgy határozott, hogy a kérdés tagállami hatáskör, a litván jogszabály nem ütközik az EU-jogba, nem is sért uniós értékeket. Hazánkkal ellentétben tehát nem indítottak kötelezettségszegési eljárást Litvánia ellen, ráadásul – annak ellenére, hogy a jogszabály továbbra is hatályban maradt – az uniós forrásokat is megkapta.

Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Forrás: AFP)