– Ügyfelem igen türelmes volt. Két éve húzódik ez az ügy, pedig hónapok alatt bedarálhattuk volna őket – mondta beszélgetésünkkor Palágyi György ügyvéd, Lakatos József vállalkozó jogi képviselője Zitára és családjára utalva. Kérdésünkre, hogy most elkezdődik-e a bedarálás, igenlő választ kaptunk.
Csatorna-ügy
A tanárnő és családjának élete akár a megvalósult magyar álom is lehetne: Zita párjával és lányával a saját, évtizedes munkával épített-szépített budapesti kertes házukban lakik a XIX. kerületi Rákóczi utcában. Semmi luxus, ám a vidám színekkel és a Gábor alkotta bútorokkal valódi otthont hoztak létre. Mire elkészültek mindennel, akkor kezdődött az a rémálom, amelyről cikkünk szól.
Zita örökölte a kispesti házat, így azt a helyzetet is, hogy a szennyvizük nem az utca alatt futó fővezetékre van rákötve, hanem a szomszédos, akkor még önkormányzati tulajdonú telekre megy át és onnan ömlik az utcafront alatt húzódó csőbe. Még a pandémia előtt történt, hogy a szomszédos ingatlant, egy saroktelket az Ady Endre és a Rákóczi utca találkozásánál eladta a kispesti önkormányzat. Az adásvétel körülményeiről már korábban írtunk. A lényeg, hogy az ingatlan gazdája végül L.-né M. E. lett, Lakatos József vállalkozó felesége, aki az önkormányzat mondhatni „udvari beszállítója”.
A vállalkozó neve számos korrupciógyanús ügyben felbukkan, amelyek mind a Gajda Péter vezette XIX. kerületi önkormányzathoz kapcsolódnak és amelyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomozást folytat.
Az üzletember és a pedagógus közötti konfliktus 2020-ban kezdődött. – Vidd a sz…ros csatornádat oda, ahová akarod – mondta Lakatos József Zitának, amikor először találkoztak és a tanárnő meg szerette volna beszélni vele a csatornakérdést. Ám 2020 novemberében alapvetően változott meg Zita és a vállalkozó viszonya, amikor utóbbi már nyájas modorban kereste fel a pedagógust, ugyanis komoly gond adódott az építkezésen: a társasház egyik tűzfala egy olyan telekrészen húzódott, amelyet mindkét fél a maga tulajdonának tekintett. Az áttervezés roppant drága lett volna, ezért írásbeli megállapodás született a felek között: Lakatos megoldja Zitáék szennyvízelvezetését, a tanárnő pedig hozzájárul, hogy a társasház tűzfala rendben megépüljön. Zitáék olyannyira készségesek voltak, hogy áthelyezték a belső kerítésüket, elbontották a kukatárolót, és azt is hagyták, hogy a garázsuk zsindellyel fedett tetejébe is belevágjanak, hogy elférjen az ingatlan.
A per
Miután felépült a társasház tűzfala, és az építkezés többi része is rendben haladt, Lakatos József megszegve a szavát és előbb felmondta a Zitáékkal kötött megállapodást, majd beperelte a tanárnőt, ugyanis a vállalkozó ügyvédjének tájékoztatása szerint az egyezség Lakatosra nézve előnytelen volt.
A Palágyi György – Lakatos József ügyvédje – által benyújtott kereset szerint összesen 549 050 forintnyi kár érte őt, ám követelései közül több is vitatható lett volna. A vállalkozó például elbontott egy kerítést, amely a két telket választotta el egymástól. Az építmény helyreállításába beleegyezett a vállalkozó, majd később a bíróság előtt emiatt is pénzt követelt, mondván, Zita jogtalanul gazdagodott.
Lakatos József birtokvédelemért is folyamodott, miután hivatott egy földmérőt, aki ügyvédje állítása szerint kimérte, hogy társasháza tűzfala bizonyosan az ő telkén fut és nem lóg át Zitáékhoz – ahogy ezt a tanárnő állítja.
A kereset a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon landolt, ahol aztán tárgyalás nélkül vált jogerős ítéletté, aminek kapcsán Lakatosék végrehajtást is kértek.
De hogyan lesz egy keresetből ítélet tárgyalás nélkül?
Védtelenül
Ha a bírósághoz beérkezik egy keresetlevél és azzal kapcsolatban mindent rendben találnak, akkor a dokumentumot kézbesítik az alperesnek, ebben az esetben Zitának, akinek innentől 45 napja lenne reagálni. Ha nem teszi, akkor kap egy bírósági meghagyást. Amennyiben erre sem reagál érdemben az alperes, akkor a kereset jogerőre emelkedhet. Zitáékkal pont ez történt.
Ilyesmi olyankor fordul elő, ha valaki nem képes vagy nem akarja megvédeni az igazát a bíróság előtt. A tanárnő esetében azonban nem ez történt, igenis fel akarta venni a kesztyűt. Ezt bizonyítja, hogy jogi képviselőt is fogadott. Mint azt lapunknak elmondta, egy ismerősük ajánlotta be nekik Fodróczy Géza ügyvédet, aki gyors megoldással kecsegtette őket, mondván, hogy Lakatos ügyvédjének, Palágyi Györgynek a régi ismerőse.
Hogy pontosan mi történt a jogi vita során, milyen beadványokkal próbálta képviselni ügyfelét Fodróczy, arról személyesen tőle érdeklődtünk, ám konkrét választ annak ellenére sem kaptunk, hogy Zita feloldotta az ügyvédi titoktartás kötelezettsége alól. Fodróczy lapunk kérdéseire többek között úgy válaszolt, hogy 2021 nyara óta foglalkozik az üggyel, 50-60 levélváltásuk volt Zitával, többször találkoztak és személyesen is ellátta Zita képviseletét több alkalommal, több helyen.
Ugyancsak árulkodó körülmény az ügyvéd hozzáállásával és az egész ügyben játszott szerepével kapcsolatban, hogy a jogász válasza nyomán Zita tőlünk tudta meg, hogy Fodróczy Géza pro bono, vagyis díjazás nélkül látta el a képviseletét az elmúlt években. Mint azt a tanárnő felidézte, egy óradíjas szerződést kötöttek a jogásszal, amely kapcsán előre kifizetett három órát, azóta pedig semmit. Díjazás nélküli képviseletről pedig nem esett szó köztük sem szóban, sem írásban, ilyen szerződést sem kötöttek a felek. Érdemes ugyanis kiemelni, hogy egy jogász hiába vállalja el valakinek a képviseletét díjazás nélkül, erről szintén írásban kell megállapodni. Sem Fodróczy, sem pedig Zita nem tudott bemutatni lapunk számára egy pro bono képviseletről szóló dokumentumot.
Eközben azonban folytak az eljárások a bíróság előtt, amelyek menetéről Zita alig értesült.
A tanárnőnek a mai napig nincsen a birtokában az írásos ítélet, valamint ügyének számos kulcsfontosságú dokumentuma, miközben még azt sem tudja, hogy jogi képviselője milyen beadványokkal fordult a bírósághoz az ügyében – ha volt egyáltalán ilyen.
