A Nézőpont Intézet elemzője szerint az „álcivilség” egyik fő oka az volt, hogy a baloldali pártlogók 2019-re már olyan népszerűtlenek lettek, hogy a kormányellenes szavazók egy jelentős részét inkább elbizonytalanította. Így a már sokszor leszerepelt ellenzéki pártok új szavazók bevonására alkalmatlanok voltak, a siker érdekében tehát az ellenzéknek stratégiát kellett váltania. Éppen ezért egy, Nyugaton már kipróbált taktikát kezdtek hazánkban is tesztelgetni, ami 2019-ben részleges sikert hozott számukra.
Az elmúlt négy évben viszont – folytatta – rendszerint kiderültek ezekről a frissen létrehozott civil egyesületekről, hogy valójában a korábbi baloldali elit újracsomagolt változatai. A stratégiaváltás ereje 2023-ra így már elszállt, az ellenzéknek pedig ilyesfajta »csodafegyver« nélkül kell abszolválnia a jövő évi önkormányzati választásokat
– mutatott rá. Arra, hogy befolyásolja-e az ellenzék esélyeit a választási törvény módosítása, Talabér Krisztián úgy fogalmazott: az ellenzék stratégiája alapvetően az együttműködés (az erről szóló tárgyalások már hónapok óta zajlanak), amelynek formája a közös indulás, így ezen a téren a választási törvény módosítása a taktikájukon nem változtat.
– Hamis narratívának tartom, hogy az új jogszabályi környezet stratégiaváltásra kényszeríti a kormányellenes erőket. A módosítás kritikája sokkal inkább egy előkommunikáció, amivel egy potenciális 2024-es ellenzéki választási kudarc megmagyarázását készítik elő.
A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján ugyanis jó esély van arra, hogy az ellenzék a 2019-es helyzethez képest jelentős pozíciókat veszít – rögzítette az elemző.
Borítókép: Pikó András (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!