Érdemes elsőként felidézni Donáthék régmúltját, visszatekintve egészen a Rákosi-korszakig. Donáth Anna olyan családból származik, amely generációk óta a baloldali elithez kötődik. Nagyapja, Donáth Ferenc korán elkötelezte magát a marxista világnézetnek, Budapesten bekapcsolódott az egyetemi kommunista sejt munkájába, az 1932-es, tandíjreform-mozgalomnak álcázott megmozdulásnak az egyik vezetője volt, csakhamar pedig az egész fővárosi felsőoktatási kommunista csoport főszervezője lett.
Rajk László javaslatára 1934-ben „Kopasz” fedőnéven felvették az akkor földalatti, azaz illegális kommunista pártba.
Érdekes párhuzam Donáth Anna és Dobrev Klára családi hátterében, hogy Gyurcsány Ferenc feleségének nagyapja, Apró Antal szintén az illegális kommunista mozgalom tagjaként kezdte pályafutását, majd Budapest szovjet megszállása után, 1945-től mindketten bekapcsolódtak a Magyar Kommunista Párt (MKP) működésébe, és fontos szerepet töltöttek be a bolsevik típusú diktatúra kiépítésében. Apró és Donáth 1949 és 1951 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai is voltak. Donáth Ferenc 1948 januárjától egészen 1951 februárjáig Rákosi titkárságvezetőjeként a rettegett pártfőtitkár „szeme és füle” volt. Erről az időszakról később, 1967-ben úgy nyilatkozott: „A legtöbb vezető szervben részt vettem, ez azt célozta, hogy […] olyan testületekben, amelyekben Rákosi nem tudott részt venni elfoglaltsága miatt, ott helyette megjelenjek, és ezeknek fontosabb döntéseiről vagy pedig személyes benyomásaimról is informáljam”.
Saját elvtársai vetették börtönbe
Később megtört a bizalom, és 1951 elején Donáthot elnyelte az a gépezet, amelynek addig ő maga is működtetője volt: elvitte az ÁVH. Az év végén az egykori hazai kommunisták elleni főperben 15 évi börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom leverését követő Nagy Imre-perben 1958-ban 12 év börtönre ítélték, mint másodrendű vádlottat, de két év múlva egyéni kegyelemmel szabadult Vásárhelyi Miklóssal együtt. Létezik olyan feltételezés, hogy Donáth és Vásárhelyi, akik mindketten illegális kommunisták voltak (utóbbi 1938-tól Debrecenben, aztán Budapesten tevékenykedett), majd Nagy Imre közvetlen környezetéhez tartoztak, megjárták Snagovot, azért élhették túl az 1958-as pert, mert a szovjet titkosszolgálatok emberei voltak.
A rendszerváltás előtti években Donáth Anna nagyapja az SZDSZ alapítóinak egy jelentős részével mozgott együtt. Két alkalommal is aláírta a Charta ’77 melletti szolidaritási nyilatkozatot, részt vett az 1982-es Bem téri tüntetésen, és személyesen terjesztette a Beszélő című liberális folyóiratot, amelynek 1983-ban kiadott ’56-különszámát ő javasolta elkészíteni. Donáth Ferenc személyét az egykori ötvenhatosok, a népi-nemzeti és a „demokratikus ellenzék” is elfogadta.
A kétkulacsos politika mestere
Donáth Anna apja, Donáth László, evangélikus lelkész, a rendszerváltás után 1994 és 2010 között – párton kívüli jelöltként - az MSZP országgyűlési képviselője volt, emellett a balliberális értelmiség egyik meghatározó alakjaként véd- és dacszövetséget alkot Gyurcsány Ferenccel. A DK elnöke még 2003-ban a baloldal moralitásának nevezte Donáth Lászlót, aki 2011-ben aláírta a bukott miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztése ellen tiltakozó nyílt levelet. Ennek fényében nem meglepő, hogy információink szerint a Donáth család, így Donáth Anna is régóta bejáratosak az Apró-villába, baráti viszonyban vannak Gyurcsánnyal és Dobrev Klárával.
