A finn elnök botrányos kijelentése miatt dühöng Oroszország + videó

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője erőteljesen támadta Alexander Stubb finn elnök szavait, miután az az ukrajnai válság lehetséges rendezését a második világháborús szovjet–finn fegyverszünethez kötötte. Zaharova kiemelte, hogy Finnország akkor a náci Németország oldalán harcolt, és részt vett a leningrádi blokád tragikus eseményeiben. A kritikák nyomán a finn elnök kénytelen volt magyarázatot adni kijelentésére.

Alexander Stubb finn elnök Fotó: OLIVER CONTRERAS Forrás: AFP

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hevesen bírálta Alexander Stubb finn elnök megjegyzéseit az ukrajnai konfliktus kapcsán. Stubb úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai válság megoldása lehetséges a második világháború idején, 1944-ben kötött szovjet–finn fegyverszünet példáját követve. Zaharova szerint azonban ezek a kijelentések elfogadhatatlanok és súlyos aggodalmat váltottak ki Moszkvában. Stubb az összehasonlítást augusztus 18-án tette, amikor Washingtonban találkozott az Egyesült Államok, Ukrajna és több európai ország vezetőivel a Fehér Házban. 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő élesen bírálta a finn elnök kijelentését
Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP

Zaharova helyretette a finn elnököt

Nagy kérdés, vajon Stubb megértette-e saját kijelentésének teljes poklát?

– fogalmazott a külügyi szóvivő. Zaharova szerint az a tapasztalat, amire a finn elnök hivatkozott, a Harmadik Birodalommal való együttműködést és a civil lakosság elleni bűnöket jelenti – írja a Lenta.ru

1944-ben találtunk megoldást, és úgy gondolom, 2025-ben is találhatunk

– mondta korábban a finn elnök. Hozzátette, hogy országa azért vett részt a washingtoni tárgyalásokon, mert Finnországnak van tapasztalata az Oroszországgal való együttműködésben. 

Később azonban pontosított: a helyzetek hasonlók, de nem úgy értette, hogy Ukrajnának semlegességet kellene vállalnia vagy területeket átadnia, ahogy Finnország tette 1944-ben.

Az akkori helyzet teljesen más volt. A célunk most egyértelműen Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzése hosszú távon. Nincs hasonlóság a két szituáció között

– magyarázta Stubb.

Finnország és a második világháború

Zaharova emlékeztetett, hogy Finnország 1939–1940-ben, majd 1941–1944 között háborúban állt a Szovjetunióval. Hangsúlyozta, hogy Helsinki támogatta a náci Németországot, és három nappal a Barbarossa hadművelet kezdete után hadat üzent a Szovjetuniónak.

A finnek kulcsszerepet játszottak az északi hadseregcsoport támogatásában a leningrádi blokád idején – ez népirtás volt a szovjet nép ellen

– mondta a diplomata. Ugyanakkor Zaharova azt is elismerte, hogy Finnország 1944-ben álláspontot váltott: szakított Hitlerrel és a Szovjetunió oldalán harcolt a lappföldi háborúban, és különbékét kötött Moszkvával, hogy elkerülje a teljes vereséget.

Ha Stubb tényleg a ’44-es példát követi, akkor neki is a közelmúltbeli náci szövetségesei ellen kellene fordulnia, és „ütni” a kijevi rezsimet

– fogalmazott Zaharova. Az 1944-es békeszerződés értelmében Finnország megőrizte szuverenitását, de vállalta, hogy nem folytat a Szovjetunió ellen irányuló politikát, és területe egy részét átadta a Szovjetuniónak.

Borítókép: Alexander Stubb finn elnök (Fotó: AFP)