Orosz–ukrán háború és ami a béke útjában áll

Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij, Donald Trump és több európai vezető, hogy az orosz–ukrán háború lezárásáról és biztonsági garanciákról egyeztessenek. A megbeszélést jóval pozitívabb hangulat jellemezte, mint a fél évvel korábbi találkozót. Trump a tárgyalás után telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, és jelezte: egy Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó szervezésén dolgozik, amely sajtóhírek szerint akár Budapesten is megvalósulhat. Az orosz és ukrán álláspontok azonban továbbra is nagyon távol állnak egymástól. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója válaszolt lapunk kérdéseire.

Trump és Zelenszkij Fotó: Will Oliver Forrás: MTI/EPA

Augusztus 18-án Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Trump amerikai elnök és több európai vezető, hogy az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről és Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáiról tárgyaljanak. A megbeszélést a fél évvel ezelőtti Trump–Zelenszkij-találkozóhoz képest jóval pozitívabb hangulat jellemezte. Az ukrán elnök – aki ezúttal öltönyben jelent meg, ezzel is jelezve tiszteletét Trumpnak – többször kifejezte háláját az amerikai támogatásért, a Fehér Ház falai között ritkán hallott gyakorisággal. Arra a kérdésre azonban, hogy hajlandó lenne-e területeket átadni a béke érdekében, kitérő választ adott. Az európai vezetők a biztonsági garanciák fontosságát hangsúlyozták. A washingtoni egyeztetés után – az alaszkai tárgyalással ellentétben – közös sajtótájékoztató nem volt. Trump a tárgyalás után felhívta Vlagyimir Putyint telefonon, majd a közösségi oldalán közölte, hogy megkezdte egy kétoldalú csúcstalálkozó megszervezését Putyin és Zelenszkij részvételével. Egy magas rangú Trump-kormányzati tisztviselő szerint a Putyin–Zelenszkij-találkozóra akár Magyarországon is sor kerülhet – írja a The Guardian. 

Orosz–ukrán béke: akár Budapesten is találkozhat Putyin és Zelenszkij
Fotó: AFP

A washingtoni csúcs összegzése

Az amerikai elnök szerint a washingtoni megbeszélés nagyon jó volt, és tíz napon belül írásos formában rögzítik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat. A tervek szerint ezek a garanciák az ország nem vitatott területeire vonatkoznának, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat szavatolva. Mark Rutte NATO-főtitkár jelezte, hogy külföldi katonák ukrajnai telepítéséről nem volt szó a Fehér Házban rendezett egyeztetésen, Friedrich Merz német kancellár pedig egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Putyin–Zelenszkij-találkozó a következő két hétben valósulhat meg. 

Bár a Kreml egylőre nem erősítette meg a találkozó tényét, azonban a Fehér Ház egy tisztviselője elárulta: a csúcstalálkozó helyszíne Magyarország lehet.

Ennek több kézenfekvő oka is lehet, az első és legfontosabb azonban, hogy hazánk nemrég kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A hágai szervezet korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, ami kizárja a lehetséges tárgyalási helyszínek közül azokat az országokat, amelyek tagjai a bíróságnak, hiszen papíron ezen országok hatóságainak azonnal le kellene tartóztatnia az orosz elnököt.

A Trump–Zelenszkij-találkozó szakértői szemmel

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij esetleges budapesti találkozójával kapcsolatban óvatosan fogalmazott, hiszen az orosz elnöknek keresztül kellene repülnie sok országon, és nem biztos, hogy ezt mindegyik engedné. 

A washingtoni találkozó kapcsán elmondta, hogy az európaiak értek is el eredményt meg nem is, mert biztonsági garanciákat akartak, amiben az USA is részt vállal, de Amerika az európaiakra akarja hárítani a biztonsági garanciák kérdését.

Tehát akarnak adni az amerikaiak biztonsági garanciát, csak nem amerikai részvétellel

– emelte ki, majd azzal folytatta: a fő kérdés, hogy milyen biztonsági garanciákat kap majd Ukrajna. Ugyanakkor hozzátette, hogy még nagyon messze vannak a megállapodástól. 

Nagyon távol van egymástól az orosz és az ukrán álláspont

Putyin továbbra is Donyeck megyét kéri, amit az ukránok nem akarnak átadni, az ukránok biztonsági garanciát akarnak, amit az amerikaiak nem akarnak megadni

– fejtette ki a helyzet bonyolultságát a szakértő. A várható folytatás tekintetében az elemzési igazgató elmondta, hogy ha Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy az egész megyét megkapja, az ukránok meg ragaszkodnak a biztonsági garanciákhoz, akkor lehet, hogy találkozóra sor kerül, de nem fognak eredményre jutni. Kiszelly szerint ugyanakkor a jó szándék megvan a felek részéről, csak nagyon sokat kéne engedniük, és Putyin nem engedhet abból, hogy Donyeck megyét kérje, Zelenszkij pedig nem engedhet abból, hogy erős biztonsági garanciákat kapjon.

És ameddig ezt nem tudják feloldani, addig találkozhatnak, csak nem sok értelme van

– emelte ki az elemző. Trump a közösségi oldalán azt írta, hogy az EU-országok tíz napon belül írásba adják az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat. Kiszelly szerint az a probléma ezzel az ígérettel, hogy az oroszok nem akarnak NATO-csapatokat vagy olyan országok katonáit Ukrajnában látni, amelyek támogatják Ukrajnát. 

Az európaiak pedig az amerikaiak támogatása nélkül nem tudnak biztonsági garanciákat nyújtani. 

Zelenszkijt nem merték az európaiak egyedül elengedni Washintonba, és azt gondolják, hogy akivel Trump utoljára beszél, annak a véleményét képviseli, de ebben tévednek.

Trump az amerikai érdekeket képviseli, ezt mutatja az is, hogy a találkozó után az amerikai elnök sietett, – otthagyta az európaiakat – és ment telefonálni Putyinnal.

– mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Korábban arról is írtunk, hogy Von der Leyen és Zelenszkij tervei távol álltak a valóságtól.

Borítókép: Trump és Zelenszkij (Fotó: AFP)