Kövér László: Döntenünk kell, a magyarok országa maradunk vagy egy globalista birodalom tartománya leszünk

Az Országgyűlés elnöke a demokratikus magyar állam erejét hangsúlyozta.

Fotó: Katona Tibor Forrás: MTI

A demokratikus magyar állam erejét a választópolgárok szavazata adja, 1990–ben ezzel az erővel zártuk le hazánkban a kommunizmus, majd 2010–ben a posztkommunizmus korszakát, 2010 óta ez az erő viszi előre az országot – jelentette ki Kövér László kedden Zalaegerszegen.

2010–ben „kiszabadultunk az államot és a gazdaság minden szintjét, illetve a családok mindennapjait bilincsbe verő adósságcsapdából” – közölte az Országgyűlés elnöke államalapító Szent István király és az új kenyér tiszteletére rendezett ünnepségen. Egymillió munkahely létrehozása és működtetése, illetve egy, a gyermekes családokat célzó támogatáspolitika révén egymillió–kétszázezer ember emelkedett ki a szegénységből, és indult el a középosztályba, de évről évre egyre több és egyre komolyabb lehetőség nyílik meg mindenki számára, hogy előreléphessen – mondta.

Jövőre ismét döntenünk kell, 

„a magyarok országa maradunk, vagy egy globalista birodalom egy perifériára szorult tartománya?”

– fogalmazott Kövér László.

A politikus beszédében kifejtette: ezerhuszonöt esztendő negyvenegy nemzedék életét jelenti. „Európa azon kevés államalkotó nemzete közé tartozunk, amelyeknek több mint egy évezrede jogfolytonosan, változó határokkal ugyan, de változatlan helyen és változatlan néven van állama” – mondta.

Európa földjén és a Kárpát–medencén belül a történelem során sokan megfordultak, akiknek híre napjainkra már csak emlék, vagy még az sem, mert nem volt saját államuk, vagy ha mégis, az nem a kereszténység sziklájára épült. Negyvenegy nemzedék azonban – Zalaegerszegtől Budapesten át Nyárádszeredáig és Hertelendyfalvától Dunaszerdahelyen át Beregszászig – minden megpróbáltatás ellenére máig megmaradt magyarként a szülőföldjén – fejtette ki az Országgyűlés elnöke.

Kövér László emlékeztetett, hogy „Szent István a magyarságot és a magyarsággal együtt élőket védő államot épített, nem másokat támadó birodalmat”. A középkori magyar állam ott állt minden birodalom sírgödrénél, amely le akarta igázni, túléltük a német–római császárságot, Bizáncot, a mongol birodalom hódítási kísérletét és az Oszmán Birodalommal folytatott két és fél évszázados élet–halál küzdelmet – mondta.

Később megtapasztaltuk a Habsburg uralom kétarcúságát, amely egyik kezével segítette a magyarság felszabadulását az Oszmán Birodalom hatalma alól, a másik kezével viszont rögtön fosztogatni kezdte. Kövér László hangsúlyozta: a magyarság számára azokban az időkben a szabadság ígérete egyet jelentett a független magyar állammal, ezért küzdöttek a 18. században a Nagyságos Fejedelem kurucai, a 19. században pedig rövid időre ezt érte el Kossuth Lajos vezetésével az 1848–as szabadságharcos nemzedék.

Hozzátette, hogy a 19. századi magyar szabadságharcot csak az egymással szövetkező Nyugat és Kelet, a Habsburg birodalom és a cári Oroszország túlereje tudta leverni. „Az úgynevezett európai értékek kifinomult korabeli képviselőinek könyörgésére hazánkra zúduló barbár hadak dzsidásai döfték le a magyar szabadságot” – mondta.

Az első világháború végén, majd 1919–ben azonban „a hazához hűtlenek ragadták magukhoz a hatalmat, és beteljesedett Széchenyi sejtése: az ország élére kerülők döftek tőrt a magyar állam szívébe” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

A Szent István–i államalapítást ünnepelve ne feledjük, hogy több mint ezeréves története során a magyar állam nem akkor szenvedte el a legnagyobb kártételeket, amikor ellenséges hadak támadták, hanem akkor, amikor saját hűtlen és áruló vezetőinek tőrdöféseit kellett elszenvednie – figyelmeztetett. „Azokat a bizonyos tőröket napjainkban is élesítik, a magyar politikában az új Károlyi Mihályok és az új Linder Bélák már színre léptek” – mondta.

Hozzátette: gazdáik most is külföldről irányítják őket, legfőbb fegyverük most is a féktelen gyűlöletkeltés, eszközük most is a balliberális sajtó, a céljuk most is „a magyar társadalom megtévesztése, és a magyar állam cselekvőképességének megbénítása”.

Napjainkban az elmúlt évtizedek globalizmusának nyertesei az európai nemzeti államok együttműködésén alapuló jelenlegi Európai Uniót akarják felszámolni”, a helyén egy keresztényellenes, háborúpárti és diktatórikus Európai Egyesült Államokat akarnak létrehozni, amely nem az európai emberek, hanem Európán kívüli magánhatalmak érdekeit lesz hivatott szolgálni – mondta a politikus.

Hangsúlyozta, hogy a jövő évi országgyűlési választásokon e terv itthoni kiszolgálóit a magyar választópolgárok szavazataikkal meg tudják állítani, a magyar állam cselekvőképességét ezáltal demokratikus módon meg tudjuk védeni.

Kitért arra is, hogy 2010 után soha még ilyen sokak számára nem valósult meg a rendszerváltoztatás álma: szabadság, tulajdon, biztonság. Eközben volt erőnk szembeszállni a világot megrázó válságokkal, az illegális migrációval, a világjárvánnyal és az ukrajnai háború következményeivel – jegyezte meg, hozzátéve: a béke és a stabilitás szigete maradtunk a háborúpárti Európai Unióban. „Volt erőnk, hogy jó viszonyt építsünk a világpolitikát meghatározó minden állammal, és – amint az egy ezeréves országhoz illik – a béke oldalán szálljunk be a diplomáciai küzdelembe.” – jelentette ki.

Kövér László elmondta: 2010–ben a választópolgárok többsége úgy döntött – és ezen elhatározását az elmúlt tizenöt évben még háromszor megerősítette –, hogy az országnak a nemzetét szolgáló, demokratikus és cselekvőképes államra van szüksége. Jövőre ismét döntenünk kell: „a magyarok országa maradunk vagy egy globalista birodalom egy perifériára szorult tartománya?” Döntenünk kell: szabadság vagy szolgaság, béke vagy háború, megmaradás és gyarapodás vagy beolvadás és lecsúszás, otthon vagy otthontalanság? – mondta az Országgyűlés elnöke.