Egymillió illegális bevándorló nyolc év alatt

Nyolc év alatt közel egymillió illegális migránst fogtak el a magyar hatóságok. Műszaki, jogi intézkedések mellett élő erővel is védjük 2015-től a szerb–magyar határt. Az Európai Unió azóta is bünteti Magyarországot a hatékonynak bizonyult határvédelmi rendszer miatt.

Fotó: Arpad Kurucz

Megvédjük a határt

A hazánkra és Európára 2015-ben rárontó illegális migránstömeg miatt a magyar kormány egy sor intézkedést hozott. Szabó László András kriminológus ezek közül a legfontosabbnak az alaptörvény hatodik kiegészítését tartotta, mivel az kihatott a jogalkalmazásra és az igazságszolgáltatásra is. Az alaptörvény kiegészítésére támaszkodva az Orbán-kabinet javaslatára módosították a büntető törvénykönyvet (Btk). A Btk. módosítása lehetővé tette a bírósági büntetőügyek felgyorsítását például a szervezett embercsempészet, vagy éppen a határ illegális átlépése ügyeiben. Ugyanakkor megsokasodtak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladatai, így megteremtették az infrastruktúráját annak, hogy kitelepüljenek a határra a szakemberek. Felgyorsították az ügyintézést a tolmácsok és a segítők hivatalos igénybevételének is. A migrációs nyomás növekedése komoly hatást fejtett ki a rendőrségre is, mivel az illegális bevándorlók és az embercsempészek elleni fellépéshez más területről kellett átcsoportosítani rendőröket. 

Ám a magasan képzett rendőrök nem határvédelemre voltak kiképezve. Létszámproblémák jelentkeztek megyei szinten a rendőrkapitányságoktól, míg országos szinten a Készenléti Rendőrségtől elvont erők miatt. Csökkent ugyanakkor a szubjektív biztonságérzet, és súlyos biztonsági kockázatok is jelentkeztek, elsősorban az illegális migránsok között megbújt terroristák érkezése miatt.

A jogi és szervezeti környezet megteremtése mellett 2015 augusztusától kiépítettük a fizikai védelmet is, a szerb–magyar és részben a horvát–magyar zöldhatáron műszaki határzár (hivatalos nevén: határőrizeti célú ideiglenes kerítés) épült. Ennek működtetéséhez infrastruktúrát építettek ki, és biztosították a megfelelő létszámot is.

Az intézkedéseket igazolták a statisztikai adatok. Az ORFK információi szerint míg 2015. I–XI. hónapjában 428 261 illegális migránst fogtak el, addig 2016-ban, ugyanebben az időszakban csak 34 547-en próbálkoztak, sikertelenül.

A rendőrségen fejleszteni kezdték a határrendészeti ágat, amihez aztán 2022-ben létrehozták a határvadász egységeket. Így tavaly év végén a határőrizetbe rotációban bevont honvédségi egységeket ki tudták vonni. Idén tavaszra elkészültek a műszaki határzár megerősítésével és a Mohácsi-szigeten a meghosszabbításával is.

Az unió büntet

Miközben Magyarország ezzel védte a schengeni öveztet határát, vagyis közvetve az Európai Uniót, Brüsszel az elmúlt nyolc évben folyamatosan nyomás alatt tartotta a magyar kormányt a migrációs intézkedései miatt. A határvédelem több százmilliárd forintos pluszköltségének a töredékét sem fizették meg hazánknak, pedig a szerb–magyar határ egyben az unió külső határát jelentő határ is egyben. Ez viszont nem számított a brüsszeli bürokratáknak, sőt inkább a migráció elfogadását, támogatását szorgalmazták.

Újra és újra előhozakodtak a kötelező kvótákkal (a bevándorlók meghatározott számban történő elosztásával). Az elképzelés nemrég ismét előkerült, a az erről szóló javaslatot két hónapja a belügyminiszterek tanácsával – trükkös módon – el is fogadtatták. Csak Lengyelország és hazánk szavazott ellene. Amennyiben az unióban eredményesen végigfuttatják a tervet, Magyarországnak legalább harmincezer főt befogadni képes migránsgettót kellene létrehozni.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára közölte erről, a magyar kormány elvi szinten ellenzi, hogy kivegyék a kezéből a migrációs politika jogosítványát. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó a magyar kormány álláspontját ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar kérni, még az unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét, azt a hatóságok elbírálják, és aki jogosult, be fogják engedni. Aki nem jogosult, vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be az országba. Ez egy működő rendszer, ami nagy tömeg kezelésére alkalmas, minden eleme létrejött: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár. Bármelyik megszüntetése az egész rendszer összeomlásával járna, ezáltal a belbiztonság súlyos romlását eredményezné – közölte a kormányfő főtanácsadója.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)