Nyolc évvel az illegális népvándorlás kezdete után az Európai Unió még mindig azzal van elfoglalva, hogy rákényszerítse a migráció kezelésére hozott, elhibázott döntéseinek végrehajtására Magyarországot. Pedig időközben kiderült, a magyar kormány intézkedései működőképes határőrizetet hoztak hazánk déli részén, illetve a schengeni övezet védelmére.
Ránk zúdultak
Talán örökre emlékezetes marad 2015 Európa számára abból a szempontból is, hogy egyik napról a másikra zúdult Európára a tömeges illegális migráció. Akkoriban még volt ideológiája is annak, hogy miért szükséges, miért jó, ha tömegek érkeznek ismeretlen személyazonossággal, jogellenesen, embercsempész bűnözői hálózatok segítségével, pénzért a kontinensre. – Az ideológia alapját az úgynevezett Soros-terv tartalmazta, amelynek az volt a lényege, hogy évente legalább egymillió illegális bevándorlót kell befogadni, mihamarabb integrálni a társadalomba, mindez pedig a nemzetállamok meggyengítését, végső soron az Európai Egyesült Államok létrehozását célozta – fogalmazta meg lapunknak nyilatkozva Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
A főtanácsadó kiemelte azt is:
az Európába irányuló illegális bevándorlás súlypontja 2015 óta – kétség nem fér hozzá – a balkáni útvonalon, ezen belül a szerb–magyar határon van. Az elmúlt évben 330 ezer határsértő, jogellenes belépést regisztráltak Európában, ebből 270 ezret Magyarország szerbiai határszakaszán.
Emlékezetes, 2015-ben váratlanul törtek az országra százezerszám az illegális migránsok. Nyár elején pedig ugrásszerűen növekedett meg a számuk. Szabó László András kriminológus megállapítása szerint míg 2015. májusban 2578 főt, addig szeptemberben már 30 494 főt tartóztattak fel Magyarország területén. Ez tizenkétszeres, vagyis 1183 százalékos növekedést jelentett. Rövid időn belül hatalmas nyomás alakult ki és nehezedett a déli határra és a magyar államra. A migránsok egyre erőszakosabbak lettek, ami a röszkei zavargásban érte el a csúcspontját.
A zavargás során 2015. szeptember 16-án a település 5-ös főút menti, régi közúti határátkelőhelyénél erőszakba torkolló összecsapás zajlott le a migránsok és a határátkelőt védő magyar rendőrök között. Ezalatt több száz ember sebesült meg. A történtek miatt 2016. július 1-jén tíz zavargásban részt vevő migránst (többnyire önmagukat szíreknek valló személyeket) börtönbüntetésre és Magyarországról való kiutasításra ítélt a Szegedi Járásbíróság. A zavargás után három nappal a rendőrök Győrben elfogták az erőszakos akciók egyik feltételezett irányítóját, a szíriai Ahmed Hamedet, akit terrorcselekmény miatt jogerősen öt évre ítéltek.
Megvédjük a határt
A hazánkra és Európára 2015-ben rárontó illegális migránstömeg miatt a magyar kormány egy sor intézkedést hozott. Szabó László András kriminológus ezek közül a legfontosabbnak az alaptörvény hatodik kiegészítését tartotta, mivel az kihatott a jogalkalmazásra és az igazságszolgáltatásra is. Az alaptörvény kiegészítésére támaszkodva az Orbán-kabinet javaslatára módosították a büntető törvénykönyvet (Btk). A Btk. módosítása lehetővé tette a bírósági büntetőügyek felgyorsítását például a szervezett embercsempészet, vagy éppen a határ illegális átlépése ügyeiben. Ugyanakkor megsokasodtak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladatai, így megteremtették az infrastruktúráját annak, hogy kitelepüljenek a határra a szakemberek. Felgyorsították az ügyintézést a tolmácsok és a segítők hivatalos igénybevételének is. A migrációs nyomás növekedése komoly hatást fejtett ki a rendőrségre is, mivel az illegális bevándorlók és az embercsempészek elleni fellépéshez más területről kellett átcsoportosítani rendőröket.
Ám a magasan képzett rendőrök nem határvédelemre voltak kiképezve. Létszámproblémák jelentkeztek megyei szinten a rendőrkapitányságoktól, míg országos szinten a Készenléti Rendőrségtől elvont erők miatt. Csökkent ugyanakkor a szubjektív biztonságérzet, és súlyos biztonsági kockázatok is jelentkeztek, elsősorban az illegális migránsok között megbújt terroristák érkezése miatt.
A jogi és szervezeti környezet megteremtése mellett 2015 augusztusától kiépítettük a fizikai védelmet is, a szerb–magyar és részben a horvát–magyar zöldhatáron műszaki határzár (hivatalos nevén: határőrizeti célú ideiglenes kerítés) épült. Ennek működtetéséhez infrastruktúrát építettek ki, és biztosították a megfelelő létszámot is.
Az intézkedéseket igazolták a statisztikai adatok. Az ORFK információi szerint míg 2015. I–XI. hónapjában 428 261 illegális migránst fogtak el, addig 2016-ban, ugyanebben az időszakban csak 34 547-en próbálkoztak, sikertelenül.
A rendőrségen fejleszteni kezdték a határrendészeti ágat, amihez aztán 2022-ben létrehozták a határvadász egységeket. Így tavaly év végén a határőrizetbe rotációban bevont honvédségi egységeket ki tudták vonni. Idén tavaszra elkészültek a műszaki határzár megerősítésével és a Mohácsi-szigeten a meghosszabbításával is.
Az unió büntet
Miközben Magyarország ezzel védte a schengeni öveztet határát, vagyis közvetve az Európai Uniót, Brüsszel az elmúlt nyolc évben folyamatosan nyomás alatt tartotta a magyar kormányt a migrációs intézkedései miatt. A határvédelem több százmilliárd forintos pluszköltségének a töredékét sem fizették meg hazánknak, pedig a szerb–magyar határ egyben az unió külső határát jelentő határ is egyben. Ez viszont nem számított a brüsszeli bürokratáknak, sőt inkább a migráció elfogadását, támogatását szorgalmazták.
Újra és újra előhozakodtak a kötelező kvótákkal (a bevándorlók meghatározott számban történő elosztásával). Az elképzelés nemrég ismét előkerült, a az erről szóló javaslatot két hónapja a belügyminiszterek tanácsával – trükkös módon – el is fogadtatták. Csak Lengyelország és hazánk szavazott ellene. Amennyiben az unióban eredményesen végigfuttatják a tervet, Magyarországnak legalább harmincezer főt befogadni képes migránsgettót kellene létrehozni.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára közölte erről, a magyar kormány elvi szinten ellenzi, hogy kivegyék a kezéből a migrációs politika jogosítványát. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó a magyar kormány álláspontját ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar kérni, még az unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét, azt a hatóságok elbírálják, és aki jogosult, be fogják engedni. Aki nem jogosult, vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be az országba. Ez egy működő rendszer, ami nagy tömeg kezelésére alkalmas, minden eleme létrejött: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár. Bármelyik megszüntetése az egész rendszer összeomlásával járna, ezáltal a belbiztonság súlyos romlását eredményezné – közölte a kormányfő főtanácsadója.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
