A tanárok bérezését illetően a V4-országok és a kelet-közép európai régió alapvetően a középmezőnyhöz tartozik, de egyértelmű a tanári bérek felzárkóztatására irányuló szándék
– derült ki a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által készített körképből. A gazdasági kutató- és elemzőintézet beszámolója szerint az Európai Bizottság legutóbbi Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2020/2021 riportjából az derül ki, hogy az éves bruttó átlagfizetés tekintetében a legjobban Luxemburgban, Svájcban, Németországban, Dániában és Izlandon keresnek a kezdő tanárok. A legszerényebb jövedelmet pedig Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kapják. Kelet-Közép-Európa és a V4-országok a középmezőnyben helyezkednek el, de alapvetően Csehországon kívül Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia vonatkozó mutatója kilencezer euró (nagyjából 3,4 millió forint) alatt marad.
A tanári kezdőfizetés átlagát az adott ország minimálbéréhez viszonyítva Németország mutatója 2,8-szeres, míg Luxemburgé 2,6-szeres. Lengyelország mindösszesen 1,1-szeres mutatót hoz, Románia és Magyarország esetében pedig a különbség 1,5-szeres. Szlovákia mutatója 1,2, míg Csehország esetében kétszeres a különbség.
A bérek változásának dinamikáját vizsgálva az Oeconomus a 2009/2010 és 2020/2021 közötti időszakot vette alapul. Mint írták, ebben a periódusban a tanári bérek mindenütt növekedtek, a változások dinamikája azonban nem volt egységes.
A legnagyobb növekedés Litvániában, Bulgáriában, Csehországban és Izlandon volt, de Magyarország, Szlovákia és Lengyelország is igyekezett látványos erőfeszítéseket tenni a bérek felzárkóztatása érdekében.
Egy számjegyű mértékben növekedett a tanárok bére Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson. Törökországban viszont 10 százalékkal csökkent. Hazánk egyébként a maga 54 százalékos növekedésével a középmezőny felső részéhez tartozik – jegyezték meg.
Kiderült továbbá az is, hogy az európai rendszerek mindenütt elismerik a felhalmozott tudást és a tapasztalatot, de ez Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia és Szerbia esetében alig mutatkozik meg a bérekben, ugyanis a kezdő és a tapasztalt tanárok bére közötti különbség nagyjából 4-5 százalékos.
Magyarország, Szlovákia és Lengyelország Németországhoz és Dániához hasonlóan nagyjából 15 százalékos bérnövekedést kínál, de a legintenzívebb dinamizmust Luxemburg, Svájc és Románia esetében figyelhetjük meg. Ezekben az országokban 25-30 százalékos a bérnövekedés.
Az elemzőintézet végül az oktatásra fordított összegekről is beszámolt, amely szerint 2020-ban GDP-arányosan az oktatásra fordított kiadások Izlandon voltak a legmagasabbak 7,7 százalékkal, míg Svédország, Észtország, Belgium és Dánia 6-7 százalék közötti mutatókat produkáltak. A legszerényebb mutatókat Görögország, Olaszország, Bulgária, Románia és Írország adta, ezekben az országokban a mutató 4,5 százaléknál is kevesebb volt. Magyarország mutatója az EU-s átlag (5 százalék) közelében mozgott a maga 4,7 százalékos értékével. Szlovákia ennél alacsonyabb, de Lengyelország és Csehország némileg magasabb mutatót hozott.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
