Több mint egy hete képtelen érdemi, hiteles magyarázatot adni Karácsony Gergely arra, hogy a nevével fémjelzett Kilencvenkilenc Mozgalom kampányába milyen forrásból érkezett 506 millió forint – emlékeztet cikkében az Origó. Emlékezetes: a dollárbaloldal újabb botrányára akkor derült fény, amikor a Nemzeti Információs Központ feloldotta a 2022-es magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolásával kapcsolatos titkosszolgálati jelentés titkos minősítését. Mint korábban lapunk beszámolt róla: a dokumentumból kiderült, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Oraculum 2020 Kft., illetve a DatAdat-csoport mellett – főként valutában – jelentős összeg áramlott a Karácsony Gergely által alapított Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület számlájára is.
Pénzmosás lehetett?
„Pénzmosásról beszélünk, amikor a bűncselekményekből származó pénz eredetét megpróbálják eltitkolni vagy elfedni. Ehhez az elkövetők vagy más személyek megkísérelhetik igénybe venni a pénzügyi intézmények szolgáltatásait, hogy bizonyítsák a pénz törvényes eredetét” – írja honlapján a legnagyobb magyarországi bank, majd így folytatják:
Annak érdekében, hogy bankunkat ne használhassák fel pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására, mindent megteszünk azért, hogy megismerjük ügyfeleinket, ennek keretében megállapítsuk a bank szolgáltatásait igénybevevők kilétét, a bank által nyújtott szolgáltatások igénybe vételének okát.
Hazánkban 2017 óta szigorúan szabályozzák a pénzmosás tilalmát, méghozzá a terrorizmus finanszírozásának tiltásával együtt. A vonatkozó törvény célja, hogy megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a tisztára mosását, valamint a terrorizmus támogatását.
Tehát pénzmosás esetén olyan összegekről van szó, amelyek büntetendő cselekményekből származnak, és amelyeket megpróbálnak tisztára mosni.
Amikor valaki bemegy a bankba, hogy nagyobb, sokmilliós összeget befizessen egy számlára, természetes dolog, elvárás, hogy meg kell magyaráznia a pénz eredetét. A bank feladata pedig az, hogy betartassa a pénzügyi szabályokat, ami sok esetben rengeteg bürokráciával jár, ám szükséges a törvényesség biztosítása érdekében.
Perjés közszereplő volt?
Mint az Origó kitér rá, Perjés Gábor a Kilencvenkilenc Mozgalom hivatalos képviselője, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek, miután dolgozott annál a Wallis nevű cégcsoportnál, amelynek 2000 és 2005 között a vezérigazgatója volt a baloldal későbbi miniszterelnöke.
Perjés önkormányzati képviselő a II. kerületben, ráadásul felügyelőbizottsági tag, és ez így volt a készpénzes befizetéseinek az időszakában, 2021–2022-ben is.
Sorban haladva: 2020 végén Perjés a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja lett. A törvény szerint kiemelt közszereplőnek számít: „a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja”. Perjés viszont önkormányzati cégnél ül a felügyelőbizottságban, nem államinál.
Védi Perjést a banktitok?
Ugyanakkor van egy értelmező rendelkezés a törvény végén, miszerint „többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat”.
Tehát ha a törvényt valaki felületesen olvasta, elsőre nem tűnhetett kiemelt közszereplőnek Perjés, ám az értelmező rendelkezések miatt a befizetések időpontjában valójában annak minősült.
A portál megjegyzi: ha valaki tízmillió forint feletti készpénzt akar befizetni a számlájára, dokumentummal is igazolnia kell, hogy honnan van a pénz. Természetesen arról, hogy Perjés Gábor esetlegesen milyen dokumentumokkal igazolta a pénz forrását, nyilatkozott-e kiemelt közszereplői mivoltáról, az esetleges hatósági eljárások adhatnak majd pontosabb információkat.
Az bizonyos, hogy Perjés Gábor a saját vagyonával nem igazolhatta a sok száz millió forint eredetét, mivel a tavalyi vagyonnyilatkozata szerint mindössze egymillió forintnyi megtakarítással zárta az előző évet, s nagyobb megtakarításról a korábbi vagyonnyilatkozataiban sem számolt be.
Az Origó szerint könnyen lehetséges, hogy Perjés a banknak megmutatta − kénytelen volt megmutatni −, hogy az adományok pontosan kitől/kiktől származnak, és most abban bízik, hogy ezt az adatot védi a banktitok.
