Ezzel a taktikával próbál megtéveszteni a baloldal az EP-választásokon

A baloldal azt fogja mantrázni, hogy jobboldali áttörés jöhet jövőre az EP-választásokon, de ez ne tévesszen meg senkit, mert ez a taktikájuk része, ezzel próbálják mobilizálni a saját szavazóikat – erről beszélt Mráz Ágoston Sámuel az MCC Feszten pénteken. A Nézőpont Intézet vezetője szerint nem várható átrendeződés az Európai Parlamentben, az a nagy kérdés, hogy ki lesz majd az Európai Bizottság következő elnöke.

Fotó: Éberling András

Az európai parlamenti választásokról tartott beszélgetést az esztergomi MCC Feszten a Nézőpont Intézet péntek délután. Az eseményen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Boros Bánk Levente elemzési igazgató vizsgálták a jelenlegi politikai folyamatokat és számoltak be a Nézőpont mérései alapján várható erőviszony-változásokról. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint a baloldal azt fogja mantrázni, hogy jobboldali áttörés jön; Spanyolországot hozta példának, ahol mindenki ezt szajkózta, aztán elmaradt a jobboldali áttörés. – A baloldal megpróbálja elhitetni, hogy itt jobboldali áttörés jön – vélekedett Mráz, aki éppen emiatt sem akar jelezni előre ilyesmit.

A nézőpontosok szerint nem fog érdemben változni az Európai Parlament összetétele a jövőre esedékes választások után. Méréseik is azt mutatják, hogy ha most vasárnap tartanák a választásokat, akkor a mostani összetétel maradna. – Nagykoalíció alkot többséget, mint most, és a képviselőcsoportok erőviszonyai sem változnának érdemben – jelezte Mráz.

Ki a globalista, ki a szuverenista? 

Ezt nehéz felismerni Mráz Ágoston Sámuel szerint, Giorgia Meloninál is nehéz most eldönteni, hogy mi a helyzet, miután a napokban éppen szívélyesen fogadta őt az amerikai elnök Washingtonban. 

Fotó: PAUL ELLIS

A Nézőpont vezetője azt rögzítette, hogy fontos időpontban kapjuk meg az unió soros elnökségét, az EP megalakulásakor már Magyarország soros elnök lesz. Orbán Viktornak az EP-ben kellene egy nyitóbeszédet tartania a hagyományok alapján, a baloldal ez ellen várhatóan mindent meg fog tenni.

Az Európai Tanácsról azt lehet tudni, hogy Charles Michel nem marad a vezetője, ő már megbukott időközben. Mráz szerint az lesz majd a fontos kérdés, hogy ki legyen a bizottság elnöke, ez is a magyar elnökség idején fog napirendre kerülni, klasszikus izgalmas politikai játszmák várhatóak.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökről azt mondta: nem tudni, hogy maradni akar-e, most azt feltétlezik, hogy NATO-titkár lesz belőle, ezért hosszabbíthatták meg Jens Stoltenberg kinevezését egy évvel. 

– Izgalmas lesz a magyar soros elnökség, de nem mi fogjuk eldönteni, hogy ki vezeti Európát, azonban minket nem lehet kihagyni a dealekből – vélekedett Mráz. 

Nem várható magas részvétel az EP-választásokon

A Nézőpont szerint 50 százalék alatti részvétel várható a jövő évi EP-választásokon, az, hogy együtt tartják az önkormányzati választásokkal, várhatóan nem fogja befolyásolni a részvételi hajlandóságot. Méréseik szerint, ha így történik, akkor a Fidesz–KDNP megkaphatja a voksok 50 százalékát, mint öt évvel ezelőtt is. 6-7 mandátumot szerezhet a baloldal; a baloldali szavazótábor fele DK-s, 3-4 mandátumot nyerhetnek el Gyurcsányék.

Mráz emlékeztetett, hogy elég kevés elosztható mandátum marad ezután, a Momentum rossz cipőben és úton jár, potenciális szavazóinak sem tetszhettek a kordonbontások, mert 6 százalék körül, a bejutási küszöb környékén billegnek, ha nem lesz nagy változás, egy mandátumra számíthatnak. 

Jelenleg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is erősebb a Momentumnál, ők is elvihetnek egy mandátumot a Nézőpont szerint, viszont az ő szavazóiknál nem számítható ki, hogy végül elmennek-e választani, ez majd aznap fog eldőlni.

Az egyetlen változás még, hogy a Mi Hazánk Mozgalom is számíthat legalább egy mandátumra a jelenlegi számok szerint, könnyen lehet, hogy ezt a Jobbik sínyli majd meg, amelynek ma nem éri el a bejutási küszöböt a támogatottsága. 

Németország nélkül is lehet bizottsági elnököt választani

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a választások után koalíciókat kell kötni, Emmanuel Macron francia elnök ebben megkerülhetetlen lesz. – Talán a magyar és a francia szándék is az lesz, hogy ne politikai bizottsági elnöke legyen a bizottságnak – vetítette előre Mráz. Hangsúlyozta: Németország nélkül is lehet bizottsági elnököt választani.

A német kormánykoalícióról a Nézőpont vezetője elmondta, hogy recseg-ropog, de a baloldali kormány nem fog megbukni, a parlament sem oszlathatja fel magát az ottani szabályok szerint.

– A zöldek elkezdték megvalósítani programjukat: betiltották a családiház-építést, mert túl sok zöldterületet vesz el. Bezárták az atomerőműveket, most francia atomerőművekből veszik az energiát, miután az orosz nyersanyagról leváltak. Be akarják tiltani a gázkonvektorok beépítését, hőszivattyút írtak elő, amik elfogytak Németországban – adott rövid helyzetjelentést az unió legerősebb államáról Mráz. 

Jelezte, hogy a zöldek ténykedése oda vezetett, hogy támogatottságuk a felére csökkent, ez pedig már az EP zöld-képviselőcsoportjára is hatással lehet, ami 3-4 százalékkal zsugorodhat jövőre.

Boros Bánk Levente elemzési igazgató azt mondta: a tavalyi országgyűlési választások alapján lehet jósolni, de azért történt pár dolog azóta, két meteor csapott be Magyarországon is, aminek még lehet hatása a választási eredményekre.  

– A Nézőpont mostani számai azt mutatják, hogy Magyarországon nagy átrendeződés az EP-mandátumok elosztásában nem várható – erősítette meg a politológus. 

A Nézőpont elemzési igazgatója szerint szeptembertől kampány indul, a globalista és szuverenista oldal elfoglalja a pozícióit, a globalisták mobilizálni próbálják majd saját szavazóikat.

– Az EP összetétele tudott lesz egy év múlva, de érdekesebb lesz az Európai Tanács összetétele, itt folyhat a magyar érdekérvényesítés, ha az EP-ben nem lesz változás – jelezte. – Nekünk az a legfontosabb, hogy ki lesz a bizottság új elnöke, ez ugyanis egy politikai pozíció, politikai aktorként tekint magára a bizottság is – jelentette ki Boros Bánk Levente.

Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel (Fotó: Éberling András)