idezojelek

Az Európai Tanács elé kell vinni a kötelező betelepítés ügyét

A helyzet az uniós jogbiztonság hiányán kívül felveti az Euró­pai Tanács tekintélyének és hatáskörének sérelmét is.

Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindeddig a bizottság deklarált álláspontja sem volt más, amit még a 2015-ös európai migrációs menetrendről kiadott közleményében félreérhetetlenül ki is nyilvánított: 

Az EU-szerződések a gazdasági migránsok befogadásával kapcsolatos végső döntést a tagállamok számára tartják fenn. Mindazonáltal az EU-nak meg kell vizsgálnia, hogy ez a korlátozás miként egyeztethető össze az uniós gazdaság közös érdekeivel.

Mindezek ellenére az unióban olyan jogalkotási folyamat indult meg, ami az egyhangúság követelménye helyett minősített többségű döntéshozatallal kívánja bevezetni a tagállamok terhére a harmadik országokból beérkezett migránsok kvóták szerinti kényszerbefogadását, illetve ennek a kötelező pénzbeli megváltását tartalmazó új szabályokat. A minősített többségű döntés alkalmazása azzal jár, hogy a rendelet elfogadását elutasító tagállamok akarata ellenére a többi tagállam döntené el azt, hogy a területükre beléphet-e az új szabályok szerint meghatározott számú migráns. Ez önkényesen elvonja a tiltakozó tagállamoktól a területi integritást biztosító alapvető állami funkciót, megfosztja annak a nemzetközi és uniós normákban garantált jogától.

Az uniós alapszerződés a menekültügyi és migrációs politikák kialakítására ugyan valóban ad lehetőséget a minősített többségű döntéshozatalra, ez azonban nem terjedhet ki olyan rendelkezésekre, amelyek alapvető tagállami funkciót érintenek, mert azok megalkotása értelemszerűen csak az érintett tagállamok kifejezett beleegyezése esetén tartja tiszteletben az arra vonatkozó uniós és nemzetközi jogi előírásokat.

 Az pedig nyilvánvaló, hogy a jogsértő módon előírt kényszerbefogadás teljesítésének pénzügyi megváltását jelentő „kötelező szolidaritás” sem lehet jogszerű, hiszen annak olyan kötelezettség az alapja, ami eleve jogellenes.

A helyzet az uniós jogbiztonság hiányán kívül felveti az Euró­pai Tanács tekintélyének és hatáskörének sérelmét is. Azt üzeni, hogy az uniós jogalkotó szervek minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatják a tagállamok legmagasabb szintű képviselete mellett működő testület álláspontját és politikai kompetenciáit. Ha ebbe belenyugszanak az állam- és kormányfők, az azt jelzi, hogy az EU irányítása lényegében idegen kezekbe került.

A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.