Ma ünnepli 95. születésnapját Magyarország egykori miniszterelnöke, Boross Péter, aki Antall József halála után vette át az ország vezetését. Boross Péter a Somogy vármegyei Nagybajomban született. Apai ági felmenői nemzedékeken át erdészek voltak, apja, aki első világháborús katonai szolgálatáért vitézi címet kapott, a somogysárdi Somssich-uradalom erdőmérnöke volt. Tanulmányait Kőszegen kezdte, majd Pécsett és Sopronban járt hadapródiskolába. A kaposvári Somssich Pál Gimnáziumban érettségizett 1947-ben, majd 1951-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán.
Borossnak többször, így az 1956-os szabadságharc idején is meggyűlt a baja a kommunista rendszerrel.
A vád az volt velem szemben, hogy a forradalom alatt lázítottam az embereket a rendszer ellen. Nem tagadtam, hiszen így volt. Kirúgtak, utánam is nyúltak, még egyszer kirúgtak. Később le is tartóztattak, és egy ideig Kistarcsán voltam internálótáborban, majd rendőri felügyelet alá kerültem
– idézte fel a a Mandinernek a politikus. Szabadulásától 1959 végéig rendőri felügyelet alatt állt, s bár felesége dolgozhatott a Fővárosi Bíróságon a Gazdasági Kollégium bírójaként, megélhetési gondokkal küzdöttek, Boross Péter többek között csaposként, képügynökként és vendéglátóipari ellenőrként is kénytelen volt munkát vállalni. 1965-ben a Délpesti Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesévé, majd 1971-ben igazgatójává nevezték ki, innen ment nyugdíjba 1989 februárjában.
Még nyugdíjazása előtt, 1988-ban létrehozta az Országépítő Alapítványt, ahol kuratóriumi tag volt Göncz Árpád mellett Antall József is, akivel Boross több évtizedes személyes kapcsolatban állt, az ő meghívására kezdett 1989-től részt venni az MDF rendezvényein. Az első szabad választások után, 1990. május 23-án megalakult Antall-kormányban – bár saját bevallása szerint legfeljebb az új kormányfő nyugdíjas tanácsadójának tudta volna elképzelni magát – május 30-tól pártonkívüliként a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett, júliustól tárca nélküli miniszterként felügyelte a Magyar Köztársaság Információs, illetve Nemzetbiztonsági Hivatalát. 1990. december 21-én ő váltotta az októberi taxisblokád után lemondott Horváth Balázst a belügyminiszteri székben, s az egyre súlyosabb betegséggel küzdő kormányfőt is ő helyettesítette távollétében.
Boross Péter Antall József miniszterelnök 1993. december 12-én bekövetkezett halálát követően ügyvezető miniszterelnök volt, majd december 21-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta.
Ekkor lemondott belügyminiszteri tisztségéről, amelyet Kónya Imre vett át, ezt leszámítva a kabinet változatlan maradt. Miniszterelnökként céljainak a gazdasági bajok orvoslását, a közbiztonság növelését és a fokozódó környezetszennyezés megakadályozását tekintette. Külpolitikai téren is aktív volt: találkozott többek között Viktor Csernomirgyin orosz és Édouard Balladur francia miniszterelnökkel, Helmut Kohl német kancellárral és Francois Mitterrand francia elnökkel. A kormányfői tisztséget a következő választások után megalakuló Horn-kormány hivatalba lépéséig, 1994. július 15-ig látta el.
Politikustársát és barátját, Antall Józsefet bölcs embernek és határozott egyéniségnek tartotta, aki nélkül nem lehetett volna a válságos Magyarországon végigvinni a rendszerváltást, s nehezményezte, hogy sokan ezt nem tudják róla.
Felterjesztettem Antall Józsefet a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjére Göncz Árpád köztársasági elnöknél, majd rávettem, hogy hozza el a kitüntetést a kórházba. Antall akkor már nem hordott parókát, és Göncz is megrendült a látványtól, láttam rajta. Másnap pedig Jóska meghalt
– mesélte a Mandinernek az esetet, amikor állami kitüntetésben részesítették az első demokratikusan megválasztott miniszterelnököt. Boross Péter hozzátette: Antall József többször is megemlítette neki, hogy Orbán Viktort értelmesnek és tehetségesnek tartja.
A volt miniszterelnök korábban az akutálpolitikai kérdések kapcsán is kifejtette a véleményét. Boross Péter a lapunknak még 2021-ben adott interjúban rámutatott, hogy a kommunikáció nagymértékben baloldali kézben van, és ezt a baloldalt támogatja az Egyesült Államok és az Európai Unió meghatározó része is. Mint fogalmazott,
ez az elvtelen és alkalmatlan baloldal ma úgy támaszkodik a Nyugat támogatására, ahogy elődei hetvenöt évvel ezelőtt Sztálinékéra, ezért azt kell mondanom, a labancok nem voltak olyan nemzetárulók, mint amilyen a jelenlegi destruktív baloldal a maga torz összetételében. Különösen Budapest veszélyes, ahol az emberek képesek voltak egy hozzáértő, komoly szakember helyett egy amatőr pozőrt választani főpolgármesternek. De bízom a vidék józanságában, mert mintha ott kevesebben és kevesebbet néznének rossz tévéket és internetes oldalakat
– zárta szavait.
Borítókép: Boross Péter volt miniszterelnök (Fotó: MTI)
