Érdemes tudni: nem minden viharkárt térít meg a biztosító

Több száz millió forintos kárt okozott a hétvégi vihar Budapesten és az agglomerációban, a lakásbiztosítás azonban nem térít meg minden viharkárt. A vihar utáni a biztosítóknál külön kérdés a nyitva hagyott ablakok ügye, a huzat, valamint a másodlagos villámkárok is.

Az Alfa vasárnap délutáni összegzése szerint a hétvégi viharkárok összege a fővárosban és az agglomerációban meghaladhatja majd a hatszázötvenmillió forintot a biztosítónál, azonban érdemes tudni: nem minden viharkárt térít meg a biztosító – hívja fel a figyelmet az Index.

Az elöntött pincékben lévő vagyontárgyakat korlátozott esetben téríti a lakásbiztosítás a vihar után. Forrás: Facebook/Debrecenben Hallottam

Mint a portál kifejti, az elöntött pincékben lévő vagyontárgyakat csak abban az esetben téríti a lakásbiztosítás, ha azokat – biztosítótól függően – a talajszinttől legalább tizenöt-harminc centiméter magasságban létesítették. 

Külön kérdés emellett a nyitva hagyott ablakok ügye.

Alapesetben a biztosító nem téríti meg a nyitva maradt ablakoknak felróható károkat, ám ez inkább a magukra hagyott lakásokban keletkezett károkra és nem arra vonatkozik, amikor este a kánikulában nyitva hagyjuk az ablakot alvás idejére, és mire felébredünk, az ablakon befolyó víz károkat okoz. 

Huzat, villámlás esetében fizet a biztosító?

Fontos megjegyezni: a helyiségen belüli légáramlás/huzat miatt keletkezett károkat nem biztos, hogy megtéríti a biztosító. Egészen biztosan le kell mondani a kártalanításról a szabadban tárolt és a viharban megsérült tárgyak esetében, ide kell érteni a szabadban/udvarban tárolt autót is. Utóbbinál ugyanakkor a casco biztosítás fedezheti a kárt. A biztosító szakértői a szemle során arról is meggyőződnek, hogy az ingatlan karbantartása megfelelő volt-e – ha a tető már korábban is megbontott volt, aligha fogják elfogadni az igénybejelentésünket.

A villámok esetében a komolyabb veszteségeket okozó elsődleges károk – a villámcsapás közvetlen hatása miatt megrongálódott, megrepedt tető, falak, tűz – mellett a villámok másodlagos hatása is egyre komolyabb és gyakoribb károkat okoz. A villámnak nem kell feltétlenül a házba csapnia, hogy az elektromos hálózatban túlfeszültség lépjen fel, amire jó néhány elektronikai berendezés érzékeny, s egyből tönkremegy.  

A régebbi lakásbiztosítások egy része erre nem nyújt fedezetet. 

Épp ezért fontos, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) esetében az erre szerződött 12 biztosítónál már a kötelezően bevállalt alapkockázatok között találjuk a túlfeszültség okozta károkat is.

Vihar után meddig kell elküldeni a kárbejelentést?

A szabályok szerint a kár bekövetkezte utáni második napon belüli kárbejelentést követően a biztosító öt napon belül köteles kárszakértőt kiküldeni. A kisebb összegű – jellemzően száz-százötvenezer forint alatti, úgynevezett bagatell – károk esetében a biztosító rendszerint szemle nélkül, akár 48 órán belül fizet. (Az MFO-szabályzat erre öt napot ad a biztosítóknak.) Amíg a szemle nem történik meg, addig a kár helyszínén csak a kárenyhítéshez, a további károk megelőzéséhez szükséges mértékű beavatkozás tehető, az is a biztosító tájékoztatása mellett. 

A szemle időpontjáig a károsodott tárgyakat mindenképp meg kell őrizni.

Érdemes a kárt egyből fényképekkel, videófelvétellel dokumentálni, lényegesen megkönnyíti ugyanis a kártalanítást, s ugyanígy dokumentálandóak a javítások. A biztosítóval való, kártalanítási összegről szóló vitát általában eldönti, ha a javítási munkálatokat számlát adó szakemberrel végeztetjük el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)