Két és fél havi csapadék hullott néhány nap alatt

Gyöngyössolymos térségében esett a legtöbb eső, több mint 140 milliméter.

Fotó: Origo/Csudai Sándor

Záporok és zivatarok

Ez olyan közeget alakított ki, amely kedvező volt a záporok, zivatarok kialakulásának, illetve a légkör magasabb szintjein rengeteg nedvesség állt rendelkezésre. Az egymást érő záporok, zivatarok, illetve intenzív esőzés ennek tudható be.

– Esetleg az Északi-középhegység menti nagy csapadékösszegekre még az orográfiai-hatás is rásegíthetett – fűzték hozzá. Az orográfiai-hatás akkor jelentkezik, amikor a légtömegeket magas domborzat feletti áramlásra kényszerítik. Ahogy a levegő a hegyek fölé emelkedik, lehűl, és a vízgőz lecsapódik. Ennek eredményeként gyakori, hogy az eső a hegyek szél felőli oldalára koncentrálódik, és 

a csapadék mennyisége a viharnyomok irányába emelkedő magassággal nő.

Több térségben is hatalmas mennyiségű csapadék hullott (Fotó: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Csapadékrekordok

Az ország északi, északnyugati, nyugati felén esett a legtöbb csapadék, míg a Dél-Dunántúlon, illetve az Alföldön a legkevesebb. A csatolt ábrákon az látható, hogy az elmúlt hét napban 

Gyöngyössolymos térségében esett a legtöbb eső, több mint 140 milliméter.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kitért arra is, hogy a bőséges csapadékot okozó időjárási helyzet tartós fennállása viszonylag ritka a Kárpát-medencében, de nem példa nélküli. – Hazánk éghajlati sajátossága, hogy a legtöbb csapadék általában május és július között hullik, de most augusztus elején is összejött egy szignifikáns mennyiség – tették hozzá.

Borítókép: A rengeteg lehullott csapadék miatt áradnak a folyók (Fotó: Origo/Csudai Sándor)