Egy e-mail érkezett a szerkesztőséghez Mr. Jones David különleges ügynöktől, FBI-nyomozótól, aki egyesült államokbeli csalásokkal foglalkozik. A levél írója azt állította magáról, szorosan együttműködik a Criminal Investigation Division (CID) csalási osztályával az USA-ban – írták a Zsaru Magazinban.
A különleges ügynök arról is írt, hogy a szerkesztőség bankszámlájára hamarosan 2,5 millió dollár kerülhet, ha a banki adataikat megküldik neki.
Bár a rendőrség kötelékében dolgozó szerkesztőség munkatársainak csábító volt a 2,5 millió dollár, rögtön tudták, hogy klasszikus online csalási módszerrel van dolguk. Íme a levél:
Az áldozattá válás elkerülésének legjobb módja, ha ismerjük a legjellemzőbb elkövetési módszereket, és a gyanús jeleket felismerve nem dőlünk be a csalóknak – hívták fel a figyelmet a rendőrök, majd összegyűjtötték azokat a javaslatokat, amelyekkel elkerülhetjük, hogy online csalás áldozatai legyünk:
– Ne adjuk meg bankkártya- vagy internetbanki adatainkat, és ne küldjünk másolatot okmányainkról! A pénzintézetnek elég a név, a születési hely és idő, esetleg a lakcím. Az azonosításhoz nem kell sem a bankszámla-, sem pedig a bankkártyaszám.
– Amennyiben rosszat sejtünk, kérdezzünk rá az „ügyintézőnél” egy korábbi tranzakcióra, hiszen ha tényleg a bank munkatársával beszélünk, látnia kell az adatsorban, és tudnia kell válaszolni!
– Ha gyanús a hívás, bontsuk a vonalat, hívjuk a bankunk hivatalos telefonszámát, és érdeklődjünk, hogy kerestek-e!
– Ne töltsünk le semmilyen programot a telefonos ügyintéző javaslatára!
– E-mailnél először bizonyosodjunk meg arról, hogy valóban az-e a feladó, akinek állítja magát, és semmiképp ne kattintsunk rá a levélben elhelyezett linkre!
– Legyen a számítógépünkön és a telefonunkon aktív, az üzeneteket, a letöltéseket és a webhelyeket is ellenőrző program!
