Volt már példa demográfiai áttörésre

Demográfusok szerint Magyarországon a társadalompolitikai lépések igenis hatással vannak a termékenységi folyamatokra. Nem olyan régen erre volt is példa, hiszen a családvédelmi akcióterv intézkedései nyomán jelentős születésszám-emelkedés kezdődött, amelyet azonban a Covid megtört. A háború és a nyomában megugró infláció miatt ma az is nagy szó, hogy a széles körű családtámogatási rendszer megmaradt, de Orbán Viktor szavai szerint amint levegőhöz jut a magyar gazdaság, első helyen fog szerepelni a családpolitikai lépések további bővítése, illetve a meglévő támogatások értékének megőrzése.

Automatikusan generált description

Orbán Viktor leszögezte,

2023 nem a családtámogatási rendszer szélesítésének éve, mivel háború, infláció és egekbe szökő energiaárak nehezítik, hogy egyáltalán elkerüljük a recessziót.

Családvédelmi akcióterv, a csodafegyver 

Annak illusztrálására, hogy a családpolitikai intézkedések milyen kedvező demográfiai hatást tudnak elérni, a nehéz gazdasági-társadalmi élethelyzetek viszont mennyire visszavetik a gyermekvállalási hajlandóságot, érdemes elővenni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) demográfusainak egy korábbi elemzését. A Demográfiai portré Gyermekvállalás című tanulmányának egyik fő állítása az, hogy

indokolt feltételezni, Magyarországon hatással bírnak a társadalompolitikai beavatkozások a termékenységi folyamatokra.

Ehhez a szerzők, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt a 2019-ben bevezetett családvédelmi akciótervet hozták fel példaként. „A családvédelmi akcióterv hatására érdemi születésszám-emelkedés indult el Magyarországon, amelyet a Covid-járvány megszakított” – szögezték le a szerzők. Mint arra emlékeztettek, a miniszterelnök 2019. február 10-én jelentette be többek között a babaváró támogatást, a csok bővítését (és a falusi csokot), a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását és a bölcsődefejlesztési programot tartalmazó hétpontos akciótervet. Így az első, az intézkedéssorozat ismeretében fogant babák 2019 decemberében születhettek.

A tanulmány felidézte:

abban a hónapban 2018 decemberéhez viszonyítva nyolc százalékkal több gyermek született. Hasonlóképpen 2020. januárban (+10 százalék) és februárban (+8 százalék) is jelentősen több gyermek született az egy évvel korábbihoz képest, s ez a növekedés egészen 2020 novemberéig kitartott,

ám a koronavírus-járvány magyarországi kitörését (2020. március) követő 9. hónapban (2020. december) zuhanásba váltott át.

A szerzők arra is rámutattak, hogy még a 2020 novemberében éves alapon mért 4,8 százalékos születésszám-növekmény is nagyon ritka, azt megelőzően legutóbb 1974 áprilisa és 1975 novembere között fordult elő Magyarországon. Sőt még négy százalékot elérő bővülésre sem volt példa 2005 októbere óta. „Figyelembe véve azt is, hogy mindeközben nem csökkent a nők szüléskori átlagos életkora, azaz nem a születések »előre hozásáról« van szó, nem tűnik túlzásnak az a következtetés, hogy a korábbi évek születésszám-stagnálása és az enyhe csökkenés után egy jelentősebb születésszám-növekedés jelei voltak megfigyelhetők 2019 decemberétől. Ezt a pozitív folyamatot azonban megtörte vagy legalábbis megakasztotta a koronavírus-járvány” – írták.

Időszerű ösztönzés

A tanulmány 2021 végi publikálása óta sajnos látszik, hogy a „Covid-hatás” elnyúlt, s a járvány a 2022-es születésszámokra is rányomta a bélyegét. Tavaly ugyanis 88 400 gyermek jött világra, öt százalékkal, 4639-cel kevesebb, mint az előző évben. Eközben pedig a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke is 1,52-re csökkent a 2021. évi 1,59-hoz képest.

A születések ösztönzése tehát ismét időszerű lenne, de a háború árnyékában és az annak nyomán jelentősen megugró infláció idején az is nagy szó, hogy a családtámogatási rendszer megmaradt. Orbán Viktor szavai szerint azonban a családtámogatási rendszer újabb átfogó bővítése, az elérhető támogatási összegek jelentős emelése várható, amikor a gazdasági helyzet ezt ismét lehetővé teszi.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)