„Hülye, ignoráns társadalom” él Magyarországon az amerikai–magyar Kati Marton, a dollárbaloldal finanszírozási botrányában elhíresült Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületi tagja szerint — írtuk egy éve a tavalyi Budapest Fórumon készült beszámolóban. De a szintén amerikai–magyar Charles Gatinak, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem politológusának — és Martonhoz hasonlóan a magyarországi balliberális ellenzék egy másik amerikai összekötőjének – is volt egy-két keresetlen szava az Orbán-kormányról és hazánkról. A szerdán kezdődő idei, kétnapos Budapest Fórum programja szerint ők ezúttal nem szerepelnek a felszólalók között, ahogyan Korányi Dávid, az A4D szintén Amerikában élő kulcsembere sem. Az A4D háttérbe vonása összefüggésben lehet a dollárbaloldal egyre terebélyesebb finanszírozási botrányával és az azt övező sajtónyilvánossággal. A szervezők — a Karácsony Gergely vezette főváros, a jelentős részben Amerikából pénzelt Political Capital (PC) kutató- és tanácsadóintézet, valamint a Soros György alapította CEU Demokrácia Intézete — aligha ennek további emlegetésében érdekeltek.
A prímet ezúttal európai biztosok viszik majd, a felszólalók és támogatók listája pedig állatorvosi lóként mutatja, milyen nemzetközi támogatói hálózatra épít a magyarországi ellenzék a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások előtt.
Jourová és Co.: biztos, ami biztos
Két olyan európai biztost is meghívtak, akik az úgynevezett jogállamisági vitában a magyar kormány ismert támadói közé tartoznak. Vera Jourovát, az Európai Bizottság cseh alelnökét, valamint Didier Reynders belga liberális politikust is felkérték. Utóbbi csak online kapcsolat révén lesz jelen az előzetes program szerint, kihagyva ezúttal az informális kapcsolatépítést a szervezőkkel, ugyanúgy, ahogy Helena Dalli szocialista párti máltai biztos, aki a genderkérdésről beszél majd. Ez az egyik fő vitapont a magyar kormány és Brüssszel között.
Jourovával 2020-ban annyira elmérgesedett a viszony, hogy Orbán Viktor kormányfő a visszahívását sürgette az Európai Bizottságból, miután az alelnöknő hazánkkal kapcsolatban „beteg demokráciáról” beszélt, és úgy fogalmazott,
a magyar médiában alig jelenik meg a kormánnyal kapcsolatos kritika, így a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni
Mindenesetre Jourová – aki uniós pénzeink visszatartásában is szerepet játszott – belefáradhatott az erőfeszítéseibe, mivel nemrég bejelentette, 2024-ben távozik Brüsszelből. Igaz, a jelenlegi cseh belpolitikai erőviszonyokat tekintve nem is lenne esélye az újrajelölésére.
Ugyancsak a liberális erőtérből való Didier Reynders, aki – szintén nem összefüggésben a magyar uniós pénzekkel – a magyar igazságszolgáltatás függetlensége című végtelenített szalagot kezeli a brüsszeli magnónál, miközben ő maga a legkevésbé sem sorolható a legtisztább kezű brüsszeli biztosok közé.
Jelezte érkezését Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti politikus is, aki az Európai Parlament magyar jelentéstevőjeként nem kevesebbet állított, mint hogy
Ma Magyarország konkrét veszélyt jelent. Először is azért, mert van egy hely, Budapest, ahol az orosz befolyás továbbra is létezik. Évek óta tudjuk, hogy a kormány szervei, a titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak.
Ezért fideszes európai parlamenti képviselők az ő visszahívását is kezdeményezték tisztségéből.
Az amerikaiak már a spájzban vannak
Online bekapcsolódik Elisa Ferreira portugál szocialista biztos is, akitől az ellenzéki sikerekre kiéhezettek azt várják: elmondja nekik, hogyan kaphat uniós pénzeket a „jól szavazó” Budapest, miközben a „csúnya, fideszes ország” nem kap. Epizódszerepekben feltűnnek az említett kör budapesti játszópajtásai, így a közülük kimagasló Karácsony Gergely főpolgármester (Párbeszéd), párttársa és brüsszeli megbízottja, Jávor Benedek, valamint Cseh Katalin és Kerpel-Fronius Gábor (mindkettő Momentum). Az egyik főszervező Kendernay János korábbi külügyes karrierdiplomata, az LMP későbbi társelnöke, aki Korányi Dávidot váltotta a főváros városdiplomáciai vezetői posztján. A DK-val viszont nem lehet túl jó a kapcsolat, tőlük senkit sem láttunk, pedig a szervezők egyik partnere a DK (és az MSZP) német testvérpártjának alapítványa.
Noha európaiak lesznek a legismertebb vendégek, ez nem jelenti azt, hogy Washington ne tette volna be a lábát az ajtórésbe. Ez már a támogatói körből kiderül: az amerikaiak Európa-politikájának két ismert trójai falova közül a German Marshall Fund (GMF), az ellenzék „német marsallja” stratégiai partnerként, a National Endowment for Democracy (NED) pedig partnerként szerepel. Jelen lesz egy globalista agytröszt, a GLOBSEC is. Mindhárom szerepel egy hazai nemzetbiztonsági jelentésben, amely a magyarországi ellenzék amerikai befolyásolásának és finanszírozásának nemzetbiztonsági kockázatát elemzi. Ugyanúgy említi a dokumentum a Political Capitalt, a Budapest Fórum egyik társszervezőjét is, amelynek tavalyi pénzforgalmi adatai alapján megállapítja, bevételeinek csaknem fele külföldi eredetű, ennek a résznek pedig csaknem háromnegyede a GMF-től és a NED-től gurult dollár.
Eat American!
A nemzetbiztonsági dokumentumban ez olvasható:
A PC aktív szerepet vállal a magyar közvélemény orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjának formálásában, ami egyértelműen külföldi támogatású politikai befolyásolási akciónak tekinthető.
Az amerikai érdek szembetűnő a Budapest Fórum témáinak az uniós belügyeken túlmutató menüsorán is: NATO, harcos Ukrajna-pártiság, még harcosabb Putyin-ellenesség — Roland Freudenstein, a GLOBSEC alelnöke és küldötte a rövid életrajzába is beleírja, hogy „a Kreml agressziójának kritikusa”, Kína feltartóztatása.
A „desszert” mindezek fényében nem meglepő – mégis igazi különlegesség, ha online verzióban érkezik is. Például ő lesz az egyetlen, akiről az orosz elnök tudja, hogy kicsoda (hosszasan beszélt már róla).
Bill Browder igazi amerikai csodabogár, ki kellene találni, ha nem lenne: Earl Browder egykori szovjet kémnek és az Amerikai Kommunista Párt valamikori elnökének unokája ma a Putyin-ellenesség Billy Graham-díjas igehirdetője, a washingtoni közdiplomácia koronaékszere.
Mivel a nagyapjával otthon csúnyán elbántak, britre cserélte amerikai állampolgárságát. Befektetési alapjával, a Hermitage Capitallel még a 90-es években, a Jelcin-korszakban alaposan belekóstolt a nagy orosz cégekbe, köztük a Gazpromba – ám lehet, hogy ezt nem kellett volna: Putyin idején kidobták Oroszországból az alapjával együtt, és azóta egymást üldözik Moszkvával.
Borítókép: Vera Jourová uniós biztos (Fotó: Dursun Aydemir)
