A mesterséges intelligenciát is bevetik az internetes bűnözők

A hívószám-hamisítás, vagyis a spoofing, az adathalászat és más online visszaélések elleni szigorúbb fellépést szorgalmaz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – hangzott el a KiberPajzs együttműködés 2023. évi zárókonferenciáján. A rendezvényen kiderült: a vállalkozások még mindig nem fordítanak elég figyelmet a visszaélések megelőzésére.

Koltay András Fotó: Teknős Miklós

A hívószám-hamisítás megnehezítésére készül egy szabályozási koncepció, amellyel a büntetőjog eszköztárát akarják szélesíteni – mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a KiberPajzs együttműködés 2023. évi zárókonferenciáján. Az elnök hozzátette, hogy felmerült a bűnüldöző szervekhez és a bankokhoz bekötött online pénzügyi visszaéléseket kezelő forródrót kialakítása is.

Összefogtak az internetes csalók ellen

Koltay András hangsúlyozta: az internetes univerzumban rejlő veszélyek sokszínűek, széles körű társadalmi összefogást igényel az adathalászat, az elektronikus csalások, valamint a spoofing, azaz a hívószám-hamisítás ellen folyatott küzdelem.

Az NMHH stratégiájának középpontjában a biztonságos és kiszámítható online világ megteremtése áll, mert a kiberbűnözés elleni küzdelem nem csupán technikai kérdés. Ebben az NMHH partnere lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, az Országos Rendőr-főkapitányság, továbbá később ehhez csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Államkincsár is.

Koltay András, az NMHH elnöke (Fotó: Teknős Miklós)

Az NMHH elnöke az eddigi eredmények között kiemelte, hogy létrehozták a Kiberpajzs.hu weboldalt, ahol a felhasználók tanácsokat kaphatnak és tájékozódhatnak a digitális veszélyekről. Ezenkívül elindították a KiberKedd nevű rendezvénysorozatot, ahol a program résztvevői minden hónap első keddjén eszmecserét folytatnak a digitális biztonság fontosságáról. A hívószám-hamisítás megnehezítését lehetővé tevő szolgáltatói beavatkozások szabályozási lehetőségeit is áttekintették, tájékoztatták partnereiket, és emellett igyekeznek megnehezíteni a pénzügyi szolgáltatások felhasználóit megkárosító csalásokat.

Koltay András szerint a digitális kockázatok elleni védekezés egy soha véget nem érő versenyfutás, ahol a cél a biztonságos online környezet megteremtése, ehhez rengeteg munkát kell elvégezni.

A projektben részt vevő minden szervezet és szakember hozzájárult a digitális világ biztonságosabbá tételéhez. Az NMHH elkötelezett abban, hogy folytassa a megkezdett munkát és szorosan együttműködjön a partnereivel az online tér biztonságának további erősítésében – fogalmazott az NMHH elnöke.

Speciális egység vadászik a csalókra

Balogh János országos rendőrfőkapitány szerint a KiberPajzs összefogás olyan aktuális problémák kezelésére hivatott, amelyeket mindannyian meg fogunk érezni. Mint mondta, legfőbb feladatuk a bűnmegelőzés, a bűncselekmények megszakítása, illetve felderítése, ők arra törekednek, hogy a legtöbb bűncselekményt lehetőleg ne kövessék el. – Ezen a téren sem vagyunk elmaradva a világ országaitól az aktuális kihívások terén, tudjuk tartani a lépést a változó világgal – ismertette.

A rendőrfőkapitány szólt arról, hogy láthatóan emelkedik a kiberbűncselekmények száma, jobban, mint a többi bűncselekményé.

Pánikra azonban nincs ok, mert 5,6 százalékkal nőtt az összes bűncselekmény száma, ami „bátran állja a kihívást a nyugat-európai országokkal összevetve”.

– Egy bűncselekmény is sok, amire a rendőrségnek úgy kell reagálni, hogy a keletkezett kár is megtérüljön – hangoztatta.

A magyar rendőrség az elmúlt néhány évben a kármegtérülési mutató javítását is célul tűzte ki, amiben már jó eredményeket ért el. Manapság háromszáz munkatársuk foglalkozik a kiberbűncselekményekkel, ők válogatott csapatot alkotnak, naprakész képzési rendszert vezettek be számukra – tudatta az országos rendőrfőkapitány. Kijelentette: ez „nem egy fellegvárba bezárt informatikusok gyülekezete”, ezért nagy reményeket fűz a programhoz, és ennek eredményeit a magyar lakosság tapasztalni fogja.

Eddig több elkövetőt kaptak el, akik több tíz millió forinthoz jutottak törvénytelen úton, történtek letartóztatások és sokakat vontak eljárás alá. Ezek között nagy számban vannak külföldiek, mert az igazi agytrösztök sokszor külhonban találhatók, akikhez nehéz feladat eljutni, de nagyon jó bilaterális kapcsolataik vannak a szomszédos országokkal és a nyugat-európai bűnüldöző szervekkel is. – Ne dőljenek hátra, előbb-utóbb meg fogjuk találni őket – üzente a bűnözőknek Balogh János.

Kevesen védekeznek

Biró Marcell, a SZTFH elnöke arról beszélt, hogy a kiberbiztonság az előttünk álló korszak egyik legnagyobb kihívása. Az előrejelzések szerint százmilliárdra nőhet az internetre csatlakozott eszközök száma 2030-ra, az embereket és a digitális szolgáltatásokat pedig meg kell védeni a kiberfenyegetésekkel szemben. Mint ismertette,

a kibertámadások az unió tagállamaiban minden nyolcadik vállalkozást érintettek, ennek ellenére a vállalkozások alig 37 százalékának volt védelme velük szemben.

A magyar vállalkozások kicsit rosszabbul állnak az átlagnál, de jobban, mint az osztrák vagy a francia vállalkozások – tudatta.

Biró Marcell, az SZTFH vezetője (Fotó: Teknős Miklós)

Az SZTFH elnöke azt mondta, céljuk felhívni a figyelmet a veszélyekre, amelyekkel a felhasználók találkozhatnak, ezért csatlakoztak a KiberPajzshoz. – Nem lehet minden védekezést az állampolgárokra bízni, nem hagyhatják magukra az embereket, minden szükséges intézkedést megtesznek a kockázatok csökkentése érdekében – jelezte. Emlékeztetett: az SZTFH kezdeményezte a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amelyet a parlament elfogadott. Ez a törvény két célt valósít meg: egyrészt létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, ebben alapvető kiberbiztonsági szabályokat határoznak meg, illetve a társadalom és a gazdaság működésében jelentős funkciót betöltő gazdasági szereplők biztonsági szintjét erősíti egy követelményrendszer felállításával. – 2024-re Magyarország lesz az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet – hangsúlyozta.

Biró Marcell kitért arra is, hogy 

létrehoztak honlapjukon egy kiberkisokost, elindítottak a Spotify-on egy podcastműsort, amelyben szakértőkkel beszélik át a kiberbiztonsági fenyegetéseket, illetve megalkottak egy kiberkoalíciót azért, hogy egy szabályozás kidolgozása előtt az érintett vállalkozások érdemben véleményt nyilváníthassanak.

– Magyarország kivételes történelmi lehetőség előtt áll, a kiberbiztonságért tett lépések ehhez nélkülözhetetlenek – szögezte le.

Segít az áldozatoknak a minisztérium

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy vélekedett: örömteli, amikor egy jó célért fog össze egy közösség. Nagy felelősség hárul a minisztériumra, feladatuk a fogyasztóvédelmi tudatosságra nevelés, a határozott hatósági fellépés, illetve a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak megsegítése, ezért csatlakoztak a 2022 novemberében alakult KiberPajzs kampányához.

Répássy Róbert, az IM államtitkára (Fotó: Teknős Miklós)

Az államtitkár szerint az egyre erősödő digitalizáció kényelmesebbé, de kiszolgáltatottabbá is tett bennünket. A dezinformáció a virágkorát éli, ezt használják ki a csalók, amikor elvonják a túlterhelt figyelmünket vagy elnyerik a bizalmunkat.

Idén májusban az IM elindította a KiberKedd sorozatot, csalási módszereket mutatnak be, segítenek abban, hogy gyanússá váljanak az internetes veszélyek, illetve erősítik az emberek digitális immunrendszerét.

A prevenciós munka egyik fő célcsoportja a fiatalabb korosztály, mert tovább növekedett a gyermekek sérelmére elkövetett online zaklatás, a cyberbullying – mondta.

Répássy Róbert szerint néha lehetetlen beazonítani az elkövetőket. Az iskolában is kell tematikus felvilágosító órákat tartani, felhívni a figyelmet az árulkodó jelekre, illetve az idősebb családtagokat a fiatalok világosíthatják fel az olyan bűncselekményekről, mint az unokázós csalás. Az államtitkár kitért arra is, hogy elkezdett teret hódítani a mesterséges intelligenciával elkövetett csalás, amelyet deepfake technológiával valósítanak meg.

Mint arról tájékoztatott, havi rendszerességgel osztják meg az MNB-vel a kibercsalások áldozatai által jelzett problémákat és tapasztalatokat. Az elkövetők nagy hangsúlyt helyeznek az érzelmi manipulációra, ami egészséges szkepticizmussal elkerülhető lenne. Ezen felül az online piactéren is éri csalás az áldozatokat, az árucikk meghirdetése után kérik a bankkártya adatait, és amikor azt a vevők megadják, a pénz el is tűnik. Az államtitkár kiemelte: az áldozatsegítő szakemberrel való empatikus beszélgetésekre nagy igény van, különösen akkor, amikor valakinek az összes pénzét eltulajdonítják a bankszámlájáról. Ekkor

 igénybe vehető azonnali pénzügyi segély, amellyel a krízishelyzetet orvosolják, de létezik egy áldozatsegítő hálózat is

– ismertette Répássy Róbert.

Borítókép: Koltay András (Fotó: Teknős Miklós)