A mind nagyobb számban érkező illegális bevándorlók között ott lapulnak a potenciális terroristák

A szervezett bűnözés legjövedelmezőbb üzletágát, az embercsempészetet, annak is a balkáni útvonalon zajló folyamatát teljes egészében leuralták a mindinkább radikalizálódó afganisztáni csoportok, amelyek irányítását a tálib kormányzat tartja kézben. A nemrég nyilvánosságra került nemzetbiztonsági jelentés szerint a hatalmas bevételből terrorista köröket is finanszírozhatnak. A növekvő migrációs nyomás mellett pedig a terrorkockázatot csak növeli a Izreal–Hamász háború is.

Migránsok Horgos központjában (Fotó: MTI/Molnár Edvárd)

Az illegális migráció és a terrorizmus közötti összefüggéseket is boncolgató, nemrég nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági beszámoló egyik leglényegesebb pontja, hogy a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat. A szóban forgó körök között ugyanakkor ezzel párhuzamosan fokozódik a konkurenciaharc és az úgynevezett erőszakkészség is. A radikalizálódó bandákban felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak az egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-csoport tagjaival.

Amint a nemzetbiztonsági jelentés rámutat, ebben a helyzetben kiemelt kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. Ezek a csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent.

A beszámoló szerint két afganisztáni csoport a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.

A 40-059-cel összefüggésben a dokumentum megemlíti, a csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az Al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak. A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be.

A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség már a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak.

„Aggodalomra ad okot, amely szerint a tálibok nem csak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja. Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását” – olvasható a nemzetbiztonsági tájékoztatóban.

A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, geopolitikai helyzetét. Kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok határokon átnyúló kapcsolataikat kihasználva könnyen jutnak tádzsik útlevélhez. Ez azért fontos, mert a Független Államok Közössége térségén belül így már külön engedély nélkül utazhatnak. Moszkvai átszállással – mindenféle rizikó nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek. Ezzel a módszerrel az Iszlám Állam, az Al-Kaida, vagy más tálib szélsőséges szervezetek tagjai észrevétlenül juthatnak az Európai Unió területére.

A tádzsik helyzethez hasonló biztonsági kockázatot jelent, hogy az egyre növekvő számú törökországi menekültek közé különböző törökajkú szélsőségesek – törökök, kurdok, illetve azeri, dagesztáni és más kaukázusi területről származók – vegyülhetnek, akik a szerb–török könnyített beutazással élve eljutnak a déli magyar határ térségébe, ahonnan megpróbálnak Magyarországon keresztül az unió más tagállamaiba utazni.

A jelentés megemlíti, olyan információk is keletkeztek, amelyek szerint közel-keleti terrorszervezetek részéről ugyancsak felmerült az igény a teljes embercsempészhálózat átvételére a balkáni régióban.

A terrorkockázatot pedig csak növeli a Hamász és Izrael között zajló fegyveres konfliktus, háború is.

Az Izrael–Hamász háború október 7-én robbant ki a Hamász mészárlása után, amelynek során mintegy 2500 terrorista tört át a határon a Gázai övezetből Izraelbe. 1400 embert megöltek és 230 különböző korú embert túszul ejtettek. Rakéták ezreit lőtték ki az izraeli városokra és egész családokat végeztek ki otthonukban. Izrael válaszul megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamászt.

A Hamász vezetőjének 2023. október 10-ei terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az Iszlám Állam és az Al-Kaida is csatlakozott. Európai célpontok vonatkozásában egyre több terrortámadásra utaló információ keletkezik. – A kockázat az arab, a palesztin diaszpóra méretével arányos – olvasható a beszámolóban.

A háborút világszerte palesztinpárti tüntetések kísérik. Európa nagyobb városaiban – Londonban, Párizsban, Berlinben, Rómában, Koppenhágában, Stockholmban – ezres, de olykor több tízezres tömegek gyűlnek össze. A New York Post szerint „az egyetemi kampuszokon, a világ városaiban és az arab utcákon a palesztinpárti tiltakozásokról szóló szalagcímek ellenére egyetlen olyan tüntetés sem volt, amely valóban palesztinpárti lett volna”. Úgy vélik, hogy „mindannyian Izrael-ellenesek, Hamász-pártiak, terrorpártiak és gyakran antiszemiták”.

A Politico cikke szerint Európának az iszlamista terror újabb hullámával kell szembenéznie. A portál közölte, a legnagyobb fenyegetést „a magányos farkasok” jelenthetik, azok a potenciális elkövetők, akik online kurzusokon iszlamista hitszónokok tanításai által radikalizálódtak és képesek váratlan támadásokat végrehajtani civil célpontok ellen. – A titkosszolgálatok nehéz helyzetben vannak a megelőzésben, mivel a legtöbb dzsihadista szándékosan nem mutatja jelét a radikalizálódásnak, így rejtve marad a hírszerzés szeme elől, ugyanakkor bárhol és bármikor lecsaphatnak a legvédtelenebb célpontok ellen – olvasható a Politico elemzésében.

Összegzésképpen tehát elmondható, a migrációs nyomás növekedésével, illetve a már Európában életvitelszerűen tartózkodó, de illegális bevándorlóként a kontinensre érkező radikális iszlám csoportok fokozott terrorveszélyt jelentenek. A kockázatot növeli az a tényező is, hogy a migrációs (balkáni) útvonal felügyeletét, az embercsempészet szervezését a terrorkapcsolatokkal rendelkező afganisztáni tálibok vették át. A helyzet komolyságát pedig csak növeli, hogy az Izrael–Hamász háború kitörése miatt az európai célpontok vonatkozásában egyre több terrortámadásra utaló információ keletkezik.

Borítókép: Migránsok Horgos központjában (Fotó: MTI/Molnár Edvárd)