– 2023-ban nem tudott minden ellenzéki párt megkapaszkodni a lejtőn lefelé. Az ideológiai-politikai távolságok eltűntek, a fontos kérdésekben véleményegyezés volt tapasztalható: béke helyett háború, gyermekvédelem helyett gender, határvédelem helyett az illegális migráció támogatása kerültek az ellenzéki közös nevezőbe – mondta lapunknak Tóth Erik annak kapcsán, vajon milyen évet zárt a balliberális oldal. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint
a 2023-as év nem hozott tektonikus, megrendítő erejű változásokat az ellenzéki oldalon. A baloldali pártok – amelyek 2022-ben szimbolikusan és gyakorlati értelemben is összekötötték sorsukat – tavaly nagyrészt egy helyben topogtak.
– Ezen a lélektani holtponton egyedül a Demokratikus Koalíció próbálta meg átlendíteni a magyarországi baloldali pártokat. A 2022 őszén létrehozott árnyékkormány ötletével a DK annyit el tudott érni, hogy a megszűnés felé öles léptekkel haladó kispártokat – mint amilyen az MSZP, az LMP, a Párbeszéd vagy a Jobbik – sarokba szorítsa, azonban arra képtelen volt, hogy egy valódi kormányzati alternatívát mutasson fel. 2023-ra is igaz volt a következő elemzői megállapítás:
kormányváltó hangulat nincs, ugyanakkor ellenzékváltást követelő szavazói igényeket egyre nagyobb arányban lehet ismét látni országos szinten.
Ennek egyik jele, hogy a viccpárti státuszt egyre nehezebben tartó Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) népszerűsége jelentősen megnőtt – fogalmazott Tóth Erik, aki szerint ez a fejlemény nem a viccpárt érdeme, hanem a többi ellenzéki párt teljesítményét egyesre értékelő szavazók üzenete. Hozzátette, a választásokhoz közeledve inkább az a valószínű, hogy az MKKP szép lassan elkezd visszazsugorodni az 5 százalék alatti tartományba.
Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről.
– A guruló dollárok botránya jelentős károkat okozott az egyébként is megtépázott ellenzéki együttműködés résztvevői között. A négymilliárd forintnak megfelelő illegális pártfinanszírozás lerántotta a leplet arról a szándékukról, amely a magyar választók akaratának tiltott eszközökkel történő meghamisítása révén juttatta volna őket a hatalomba. Ráadásul ezen többször is rajta fognak veszíteni: az Állami Számvevőszék első vizsgálata már egy 260 millió forintos tiltott anyagi támogatás visszafizetését helyezte kilátásba, ez azonban elég jutányosnak hangzik annak tükrében, hogy 13-szor ennyi tiltott finanszírozásról számolt be a Nemzeti Információs Központ jelentése
– mondta Tóth Erik, aki szerint egy dolog azonban végérvényesen ráégett a baloldali koalícióra: ők lettek azok, akik – felrúgva a rendszerváltoztatás közmegegyezésnek örvendő társadalmi elvárásait – azért fogadtak el különböző kiskapukat kijátszva pénzeket a globalista elittől, hogy hatalomra kerülve Magyarország szuverenitását felszámolják.