Kiderült, hogy a nők vagy a férfiak veszélyesebbek alvajárás közben

A Semmelweis Egyetem kutatói izgalmas részleteket osztottak meg a vizsgálatról.

1427499944 Fotó: Shutterstock

A férfiakra jellemzőbb, de a nők veszélyesebbek

– Az úgynevezett NREM-paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül, és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez – magyarázza Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A szakirodalom szerint az NREM-paraszomniák a gyermekek 10-15 százalékát érintik; felnőttkorra ez az arány három-négy százalékra csökken, időskorban pedig még ritkább.

A paraszomniák egy másik típusa, a REM – rapid eye movement – magatartászavar esetén az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM-alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak. Ez azt jelenti, hogy az álomban menekülhetnek vagy éppen támadhatnak, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak vagy saját maguknak. A vizsgálatban, az idős férfiaknál negyvenszer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és hetvenszer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz- vagy karmozgásokat az ágyban.

A Semmelweis kutatói kifejtették, hogy a legtöbb érintett csak egy-egy traumatikus alvási epizód után fordul orvoshoz. A kockázati tényezők azonosítása azonban segíthet megelőzni ezeket a nyomasztó élményeket. Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere hangsúlyozta:

a REM-magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel.

Minden harmadik magyar rémálmokkal küzd

Egy másik, szintén hazai kutatásból nemrégiben kiderült, hogy igen rosszul állunk alvás terén, minden harmadik magyar rémálmokkal küzd. G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az egy főre jutó alvás mennyisége jelentősen csökken világszerte, az alváshiányos éjszakák száma pedig 13-15 éjszakával nő, aminek komoly élettani következményei vannak. 

– Pedig a jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek, enélkül többek között hangulati rendellenességek, szívproblémák, elhízás vagy éppen cukorbetegség is felléphet – hívta fel a figyelmet az alvásszakértő.

A Magyar Alvásszövetség és a Szinapszis Egészségkutató 2020 és 2024 között folyó éves követéses vizsgálatából kiderült, hogy idén a lakosság közel negyven százaléka gondolja úgy magáról, hogy kitűnően vagy inkább jól alszik. Azonban az alvásminőség objektív megítélése szerint mindössze a magyarok négy százalékának normális az alvásminősége. A lakosság húsz százaléka vélte úgy, hogy inkább rosszul vagy nagyon rosszul alszik, ez az arány nőtt az előző évhez képest.

Az objektív besorolás itt is borúsabb képet fest, a lakosság hatvan százaléka a súlyos vagy nagyon súlyos állapotba tartozik alvásminősége szempontjából. Hétköznap egyébként átlagosan 6,8 órát, míg hétvégén átlagosan 7,6 órát alszanak a magyarok. 

A felmérés rámutatott arra is, hogy a nők sokkal több és súlyosabb alvással kapcsolatos problémával küzdenek, mint a férfiak. Ilyen gyakori tünet például a napközbeni álmosság, az éjszakai felébredés, a nehéz visszaalvás, a reggeli fáradt ébredés, ezek a lakosság hatvan százalékánál jelentkeznek.

Kevesen kérnek segítséget

A problémák ellenére mindössze a lakosság hét százaléka fordult már háziorvoshoz alváspanaszokkal, és mindössze két százalék ment alvásspecialistához. Pedig a társadalom négy százaléka szenved alvási apnoéban, vagyis fullad éjszakánként. Ez az oxigénhiányos állapot óránként akár hatvanszor előfordulhat, ami nem csak lerövidíti az életünket, de annak minőségét is rontja. A megszakított alvás miatt ugyanis agyunk nem tud rendet tenni a testünkben, így egész nap fáradtak, dekoncentráltak vagyunk, és a kilók is csak egyre gyarapodnak.

Ez hosszú távon, öt-tíz év leforgása alatt teljesen tönkreteszi a testet. Kikészül a szív és az agy ahelyett, hogy ellátná azokat a feladatait, amelyeket éjszaka kellene elvégeznie, folyamatosan az életben tartáson dolgozik, azon, hogy levegőhöz juttassa a tüdőt.

 

Az első lépés, hogy rendbe tesszük az alvásunkat

Az alvászavarok kezelésében a melatonin, a benzodiazepinek és az antiepileptikus tabletták segíthetnek, de az első lépés a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és a szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat. 

Segíthet még a jól megválasztott matrac és a párna is. – Kevesen gondolnak arra, hogy a rossz alvásuk mögött egy rosszul megválasztott párna, matrac vagy ágyrács is állhat. Annak is fontos szerepe van, hogy milyen takaróval alszunk, milyen meleg vagy éppen milyen nehéz – hívta fel a figyelmet G. Németh György, aki arra is kitért, a gerincfájdalmak elkerülése és a kényelmes alvás érdekében olyan matracot válasszunk, amelyen a gerincünk egyenesen helyezkedik el akkor is, amikor oldalt fekszünk.

– Az izmok és az ízületek túl nagy nyomásnak vannak kitéve, ha nem megfelelő keménységű matracot vesz valaki, általánosságban ugyanis a testsúly és a test formája határozza meg, hogy pontosan milyen szilárdságú matracra van szükség. A derékfájás elkerülése érdekében fontos a matrac időszakos cseréje is, érdemes tíz év után váltani – javasolta, hozzátéve, hogy a párna esetében pedig kulcsfontosságú, hogy megfelelő alátámasztást biztosítson.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)