Október utolsó vasárnapján ismét jön az óraátállítás, egy órával alhatunk majd többet – már ha tudnánk. A Magyar Alvás Szövetség és a JYSK közös felméréséből ugyanis kiderül, hogy tízből hatan rosszul alszanak, a lakosság negyede fáradtan ébred reggelente, pedig a kialvatlanság életveszélyes.
Minden harmadik magyar rémálmokkal küzd
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke kiemelte: a nemzetközi kutatások szerint az egy főre jutó alvás mennyisége jelentősen csökken, az alváshiányos éjszakák száma pedig 13-15 éjszakával nő, aminek komoly élettani következményei vannak. Ennek egyik oka az éghajlatváltozás: dán tudósok 7,41 millió éjszakai alvást követtek nyomon, és azt vették észre, hogy még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban is kevesebbet alszanak az emberek, és nehezen tudnak alkalmazkodni az alvási hőmérséklet emelkedéséhez.
– Pedig a jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek, enélkül többek között hangulati rendellenességek, szívproblémák, elhízás vagy éppen cukorbetegség is felléphet – hívta fel a figyelmet az alvásszakértő.
A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató 2020 és 2024 között folyó éves követéses vizsgálatából kiderült, hogy romló tendencia látható a magyarok alvásminőségében. Idén a lakosság közel 40 százaléka gondolja úgy magáról, hogy kitűnően vagy inkább jól alszik. Azonban az alvásminőség objektív megítélése szerint mindössze a magyarok négy százalékának normális az alvásminősége. A lakosság 20 százaléka gondolja úgy, hogy inkább rosszul vagy nagyon rosszul alszik, ez az arány nőtt az előző évhez képest.
Az objektív besorolás itt is borúsabb képet fest, a lakosság 60 százaléka a súlyos vagy nagyon súlyos állapotba tartozik alvásminősége szempontjából. Hétköznap egyébként átlagosan 6,8 órát, míg hétvégén átlagosan 7,6 órát alszanak a magyarok.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a nők sokkal több és súlyosabb alvással kapcsolatos problémával küzdenek, mint a férfiak. Ilyen gyakori tünet például a napközbeni álmosság, az éjszakai felébredés, a nehéz visszaalvás, a reggeli fáradt ébredés, ezek a lakosság 60 százalékánál jelentkeznek. Nőtt továbbá a nehezen elalvók száma is, idén ez már a válaszadók 41 százalékára jellemző. Az előző évekhez hasonlóan 43 százalék azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csökkent a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, de idén volt a legmagasabb, 37 százalékos a rémálmokkal küzdők aránya.
Az elmúlt évek eredményeitől elmaradva a lakosság 13 százaléka érzi teljesen kipihentnek magát ébredéskor, míg közel kétharmaduknál előfordul, hogy időnként fáradtnak érzik magukat ébredéskor. A lakosság negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen érzik magukat kialvatlannak ébredés után
– részletezte G. Németh György.
Kevesen kérnek segítséget
A problémák ellenére mindössze a lakosság hét százaléka fordult már háziorvoshoz alváspanaszokkal, és mindössze két százalék ment alvásspecialistához. Pedig a társadalom négy százaléka szenved alvási apnoéban, vagyis fullad éjszakánként. Ez az oxigénhiányos állapot óránként akár hatvanszor előfordulhat, ami nem csak lerövidíti az életünket, annak minőségét is rontja. A megszakított alvás miatt ugyanis agyunk nem tud rendet tenni a testünkben, így egész nap fáradtak, dekoncentráltak vagyunk, és a kilók is csak egyre gyarapodnak.