Október utolsó vasárnapján ismét jön az óraátállítás, egy órával alhatunk majd többet – már ha tudnánk. A Magyar Alvás Szövetség és a JYSK közös felméréséből ugyanis kiderül, hogy tízből hatan rosszul alszanak, a lakosság negyede fáradtan ébred reggelente, pedig a kialvatlanság életveszélyes.
Minden harmadik magyar rémálmokkal küzd
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke kiemelte: a nemzetközi kutatások szerint az egy főre jutó alvás mennyisége jelentősen csökken, az alváshiányos éjszakák száma pedig 13-15 éjszakával nő, aminek komoly élettani következményei vannak. Ennek egyik oka az éghajlatváltozás: dán tudósok 7,41 millió éjszakai alvást követtek nyomon, és azt vették észre, hogy még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban is kevesebbet alszanak az emberek, és nehezen tudnak alkalmazkodni az alvási hőmérséklet emelkedéséhez.
– Pedig a jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek, enélkül többek között hangulati rendellenességek, szívproblémák, elhízás vagy éppen cukorbetegség is felléphet – hívta fel a figyelmet az alvásszakértő.
A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató 2020 és 2024 között folyó éves követéses vizsgálatából kiderült, hogy romló tendencia látható a magyarok alvásminőségében. Idén a lakosság közel 40 százaléka gondolja úgy magáról, hogy kitűnően vagy inkább jól alszik. Azonban az alvásminőség objektív megítélése szerint mindössze a magyarok négy százalékának normális az alvásminősége. A lakosság 20 százaléka gondolja úgy, hogy inkább rosszul vagy nagyon rosszul alszik, ez az arány nőtt az előző évhez képest.
Az objektív besorolás itt is borúsabb képet fest, a lakosság 60 százaléka a súlyos vagy nagyon súlyos állapotba tartozik alvásminősége szempontjából. Hétköznap egyébként átlagosan 6,8 órát, míg hétvégén átlagosan 7,6 órát alszanak a magyarok.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a nők sokkal több és súlyosabb alvással kapcsolatos problémával küzdenek, mint a férfiak. Ilyen gyakori tünet például a napközbeni álmosság, az éjszakai felébredés, a nehéz visszaalvás, a reggeli fáradt ébredés, ezek a lakosság 60 százalékánál jelentkeznek. Nőtt továbbá a nehezen elalvók száma is, idén ez már a válaszadók 41 százalékára jellemző. Az előző évekhez hasonlóan 43 százalék azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csökkent a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, de idén volt a legmagasabb, 37 százalékos a rémálmokkal küzdők aránya.
Az elmúlt évek eredményeitől elmaradva a lakosság 13 százaléka érzi teljesen kipihentnek magát ébredéskor, míg közel kétharmaduknál előfordul, hogy időnként fáradtnak érzik magukat ébredéskor. A lakosság negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen érzik magukat kialvatlannak ébredés után
– részletezte G. Németh György.
Kevesen kérnek segítséget
A problémák ellenére mindössze a lakosság hét százaléka fordult már háziorvoshoz alváspanaszokkal, és mindössze két százalék ment alvásspecialistához. Pedig a társadalom négy százaléka szenved alvási apnoéban, vagyis fullad éjszakánként. Ez az oxigénhiányos állapot óránként akár hatvanszor előfordulhat, ami nem csak lerövidíti az életünket, annak minőségét is rontja. A megszakított alvás miatt ugyanis agyunk nem tud rendet tenni a testünkben, így egész nap fáradtak, dekoncentráltak vagyunk, és a kilók is csak egyre gyarapodnak.
Ez hosszú távon, öt-tíz év leforgása alatt teljesen tönkreteszi a testet. Kikészül a szív, és az agy ahelyett, hogy ellátná azokat a feladatait, amelyeket éjszaka kellene elvégeznie, folyamatosan az életben tartáson dolgozik, és azon, hogy levegőhöz juttassa a tüdőt.
Magyarországon 2015 óta jogszabály írja elő az alvászavar szűrését a jogosítvány megújításakor.
Hazánkban ugyanis évente több száz közlekedési balesetért az elalvás tehető felelőssé. Az alvással kapcsolatos problémákat néhány évtizeddel ezelőtt még nem tekintették betegségnek, ma már azonban az orvostudomány a „nem normális” alvást ugyanolyan kóros állapotnak tekinti, mint mondjuk a szív- és érrendszeri problémákat.
Magyarország legnagyobb alváslaborja a Honvédkórházban van, ahol naponta több mint száz ember kér segítséget alváspanaszai miatt, míg évente két-háromezer új beteget regisztrálnak. Évente több mint tízezer éjszakai és nappali vizsgálatot végeznek, naponta átlagosan harmincat. Ám sokan nem kérnek segítséget, ami tragédiához vezethet. Az elmúlt években több olyan baleset is történt világszerte, amely bizonyította, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül nem csak magunkra, környezetünkre is veszélyt jelentünk. Sőt ma már azt is tudjuk, hogy a katonaságnál a legtöbb hibát akkor követik el, amikor a katonák súlyos alvásmegvonásban szenvednek. Emiatt a háborúban is kötelező biztosítani öt óra alvást. Azt a katonát, aki ezt nem veszi igénybe, megbüntetik, mert veszélyezteti a küldetést.
Sokat segíthetnek a körülmények
A Magyar Alvás Szövetség és a JYSK szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az alvást segítő eszközök között fontos szerepe van a hálószoba berendezésének is. – Kevesen gondolnak arra, hogy a rossz alvásuk mögött egy rosszul megválasztott párna, matrac vagy ágyrács is állhat. Annak is fontos szerepe van, hogy milyen takaróval alszunk, milyen meleg vagy éppen milyen nehéz – hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a gerincfájdalmak elkerülése és a kényelmes alvás érdekében olyan matracot válasszunk, amellyel gerincünk egyenesen helyezkedik el akkor is, amikor oldalt fekszünk. – Az izmok és az ízületek túl nagy nyomásnak vannak kitéve, ha nem megfelelő keménységű matracot vesz valaki, általánosságban ugyanis a testsúly és a test formája határozza meg, hogy pontosan milyen szilárdságú matracra van szükség. A derékfájás elkerülése érdekében fontos a matrac időszakos cseréje is, érdemes tíz év után váltani – javasolták.
A párna esetében pedig kulcsfontosságú, hogy megfelelő alátámasztást biztosítson. Ha valaki az oldalán fekve alszik, a magas párna jó, amely megfelelő alátámasztást ad a fejnek, így a nyakcsigolyák sincsenek természetellenes pozícióban. Hanyatt fekve alváshoz pedig fontos, hogy a párna legyen alacsony, ami elsődlegesen a nyakat támasztja. Ennek az elvárásnak egy ergonomikus, speciális habszivacs vagy természetes latexpárna felel meg, amely további alátámasztást nyújt a nyak számára.
