Szomorú esemény fémjelezte 2023 kezdetét a katolikus egyházban: 2022. december 31-én elhunyt XVI. Benedek emeritus pápa, ezzel lezárva a római katolikus egyház történetében egy olyan korszakot, amelyre hatszáz éve volt utoljára példa a történelemben.
Az elhunyt nyugalmazott egyházfő ravatalánál több mint 135 ezren rótták le kegyeletüket Rómában, köztük a világ számos vezető politikusa, így Orbán Viktor miniszterelnök is, akit felesége is elkísért. A vatikáni gyászmisén pedig Novák Katalin és Semjén Zsolt is részt vett.
Orbán Viktor a Vatikánba küldött táviratban emlékezett meg XVI. Benedekről, amelyben kiemelte, hogy az elhunyt emeritus pápával a hitről, a család szentségéről és közös keresztény gyökereink védelmének fontosságáról folytatott beszélgetéseik azóta is erősen befolyásolják nézeteit.
A készülődés időszaka
A gyásszal kísért évkezdést követően 2023 nagyböjtjének első hetében érkezett a rendkívüli hír: közel harminc év után újra hivatalos, apostoli látogatást tesz Magyarországon a római katolikus egyház feje, melynek időpontjául a húsvétot követő időszakot, április végét jelölte meg Ferenc pápa. Az egyházfőt még Orbán Viktor miniszterelnök hívta meg, miután 2022 tavaszán a kormánypártok megnyerték az országgyűlési választásokat. A bejelentésre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében tudatta, hogy minden magyarnak fontos esemény Ferenc pápa látogatása, amit Novák Katalin államfő is megerősített.
Így 2023 nagyböjtje kétszeresen is kiemelt időszakká változott, nem csupán a katolikus egyház legnagyobb ünnepére, a húsvétra történő lelki felkészülés, de a pápalátogatást előkészítő intézkedések időszaka is lett.
Az egyházfő látogatását legjobban az egészségi állapota veszélyeztette, ami miatt már egy ideje kénytelen megfontolni, mely liturgikus eseményeken vehet részt, ha éppen nem kell mellőznie azokat. Nem sokkal azt követően, hogy a húsvéti szentmisét személyesen celebrálta a Szent Péter téren, a sajtónak is megerősítette: tartja magát a korábbi terveihez, és 2023. április 28-tól három napot fog tölteni Magyarországon. Mint mondta, a pápa azért utazik, hogy testvéreit megerősítse a hitükben, hogy a szenvedők közelében lehessen, hogy segítse azokat, akik a békéért dolgoznak.
Apostoli út
A várva várt napon Ferenc pápát többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes várta a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, onnan egyenesen a Sándor-palotához mentek, ahol Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta. Az államfő elárulta: a pápa arra kérte, legyen a béke követe, mindent tegyen meg személyesen is a mielőbbi béke érdekében. A miniszterelnök arról beszélt a pápának, hogy Magyarországon nemzetmegtartó ereje van a kereszténységnek. Novák Katalin és Ferenc pápa is beszédet mondtak a karmelita kolostorban. A pápa elismerően szólt a magyar fővárosról, amelyet a hidak, a történelem és a szentek városának nevezett. Beszéde során három mondatot is magyar nyelven mondott el: „Jónak lenni jó”, „Jobb adni, mint kapni”, „Isten, áldd meg a magyart!”.
Ezt követően a Szent István-bazilikában folytatódott a program, amelynek egyik megható pillanata volt, amikor az egyházfő érkezéskor megállította a menetet, hogy külön üdvözölhesse a lábait korábbi betegsége miatt elveszítő Mihály atyát. A szegedi származású Kardos Mihály atya könnyek között fogadta, amikor Ferenc pápa megcsókolta a kezét. A látogatás másik kiemelkedő programja szombat délután a Papp László Sportarénában volt, ahol több mint 11 ezer fiatal várta Ferenc pápát, közülük többeket személyesen is üdvözölt. Az ott mondott beszédében magyar szavakkal buzdította fiatalokból álló hallgatóságát: „Aki mer, az nyer!” Arra pedig külön felhívta a diákok figyelmét, hogy
nem attól lesz nagy az ember, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik.
A látogatás csúcseseménye a vasárnap délelőtti, Kossuth Lajos téri szentmise volt, amelyen tízezrek hallgatták az egyházfőt.
A pápa megköszönte a fogadtatást és a szeretetet, és ismét – látogatása során utoljára – magyarul szólt a tízezres közönséghez:
Isten, áldd meg a magyart!
A szentmisét követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre vezetett az útja, ahol találkozott az egyetemi és kulturális élet képviselőivel. A látogatás lezárásául Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az egyházi méltóságok is elbúcsúztatták Ferenc pápát a repülőtéren magyarországi látogatásának harmadik napja végén.
Identitás és közösség
Az elmúlt év szeptemberének végén ismertette a 2022-es népszámlálás végleges eredményeit a KSH, amelyek alapján a válaszadók 73 százaléka vallásosnak mondta magát, közülük pedig a római katolikusok aránya volt a legmagasabb.
Sajátos, de nem példa nélküli helyzet állt elő, ugyanis a vallási és nemzetiségi kérdésekre, amelyekre az uniós szabályok szerint nem kötelező válaszolni, a lakosság különösen érzékenyen reagált. Az, hogy a lakosság negyven százaléka nem válaszolt erre a kérdésre, megnehezítette az adatok értékelését.
Amennyiben a legnagyobb hazai egyházat vizsgáljuk,
2,9 millió fő vallotta magát katolikusnak.
(A korábbi, még kötelező válaszadást előíró összeírások szerint a katolikusok 2001-ben 5,5 millióan voltak.)
Noha a baloldal, kapva az alkalmon, megpróbálta az eredményeket felhasználva Magyarországon a kereszténység vallási és kulturális dominanciáját elvitatni, Semjén Zsolt ezekre reagálva emlékeztetett, az egyetlen következtetés, ami továbbra is levonható a népszámlálási adatokból, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség.
