Magyar katonák stabil, de törékeny térségben

Stabil, de törékeny. Így jellemzik az elemzők a mai Bosznia-Hercegovinát, ahol az Európai Unió békefenntartó műveletét januártól magyar parancsnok irányítja, Sticz László vezérőrnagy személyében. A Magyar Honvédség az eddigi létszám háromszorosával, az itthoni támogató erőkkel együtt összesen négyszáz katonával, vesz részt ebben a misszióban. Sticz László parancsnok tájékoztatása szerint a helyi hatóságokat támogató feladatok széles körűek, a légi mentéstől az aknamentesítésen át a kutyás tűzszerészek munkájáig. A katonák családjának ugyanakkor rangidősként ígéretet tett arra: mindent megtesz, hogy mindenki épségben hazatérjen a szolgálat végén.

20231218 Budapest Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea kiutazó magyar kontingensének kibocsátó ünnepsége Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet képen: Sticz László kiutazó EUFOR parancsnok Fotó: Mirkó István

– Annak ellenére, hogy csak támogató erőről van szó, a jelenlegi létszám majdnem háromszorosával, mintegy négyszáz emberrel veszünk részt a műveletben. Miért van erre szükség?
– Ez a létszámemelés kifejezetten a magyar parancsnoki évhez kapcsolódik. A nemzetközi katonai kontingensek létszáma, vagy akár a hozzájáruló nemzetek száma is folyamatosan változik. Ebben a misszióban jövőre például az osztrák hozzájárulás kisebb lesz a korábbiaknál (abból fakadóan, hogy Magyarország átveszi a parancsnoki pozíciót és az ahhoz kapcsolódó beosztásokat), emellett viszont az elmúlt időszakban több hozzájáruló nemzet is (pél­dául Románia) emelte a kontingense létszámát, illetve 2022 nyarán Németország, 2023 novemberében pedig Svédország újra csatlakozott. Ezek a változások mindig az adott ország aktuális elsődleges biztonságpolitikai szempontjait jelzik. 

Ez érthető, hiszen az elemzések évek óta úgy jellemzik a bosznia-hercegovinai helyzetet, hogy stabil ugyan, de törékeny.

– Ezért is van szükség légi kutató-mentő és légi kiürítési csoportra? Mit biztosít a tűzszerészcsoport, ­miért lesz benne kutyás járőr?
 

– A légi kutató-mentő és légi kiürítési (Medevac) csoport feladata elsősorban az Eufor állományának támogatása, vagyis biztosítja a bajba került katonák gyors egészségügyi ellátását, mihamarabbi eljuttatását az egészségügyi háttérintézménybe. Ezt a képességet a bosznia-hercegovinai hatóságok kérésére biztosítjuk a civil lakosságnak is, ami – a tapasztalatok alapján – általában megsérült túrázók mentését jelenti, hiszen azt a hegyes-völgyes környezetben legtöbbször helikopterrel a leggyorsabb megoldani.

A tűzszerészcsoport feladatai közé a saját állományunk képzése mellett elsősorban a Bosznia-Hercegovinai Fegyveres Erők Aknamentesítő Zászlóaljának támogatása és a nemzeti aknamentesítési stratégiához történő hozzájárulás tartozik. Ez egy kiemelten fontos feladat, közismert ugyanis, hogy Bosznia-Hercegovina területének úgynevezett humanitárius aknamentesítése még mindig zajlik. Ez olyan szintű megtisztítást jelent az aknáktól, hogy oda visszatérhessen a lakosság. A robbanóanyag-kereső kutyás járőrök viszont elsődlegesen gépjárművek és különböző rendezvények helyszínének átvizsgálását végzik majd.

– Mi biztosítjuk az orvosi ellátást is, valamint logisztikai támogatást és ellátást. Milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban a koszovói misszióból, ahol sajnos súlyosan megsérült több katonánk? A saját egészségügyi katonáink hatékonyabb ellátásra képesek?
– Az anyanyelven végzett ellátás természetesen mindig hatékonyabb, bármilyen sérülést vagy megbetegedést kell kezelni. A felajánlott magyar képességek ugyanakkor a nemzetközi misszió részeit képezik, az egészségügyi katonáink egyik része például medevacosként, másik részük pedig a Role–1-ben, az Eufor összes katonája számára az elsődleges orvosi ellátást biztosító egészségügyi központban fog szolgálni, aminek nemzetközi a személyzete, osztrák a parancsnoka és jövőre magyar lesz a parancsnokhelyettese. A támogató szakaszunk pedig (szállító és ellátó beosztású katonákkal) a többnemzeti zászlóaljban, annak román vezetésű törzstámogató századában teljesít majd szolgálatot.

– Hazánkbóól készenlétben támogatja a műveletet további 150 ember. Nekik milyen feladatuk lesz? Hogyan lehet itthonról támogatni egy missziót?
 

– Az Eufor Althea műveletet a kiutazó erőkön felül további egy manőverszázad, egy katonai rendészcsoport, egy utász és tűzszerész képességű műszaki csoport és egy víztisztító képességű vegyivédelmi csoport, összesen mintegy 150 fő fogja honi készenlétben támogatni. 

Az ő feladatuk a nevükben rejlik, készenlétben, bevetésre készen állnak arra az esetre, ha a biztonsági helyzet rosszabbra fordulna. Az Eufor évente megrendezi a Quick Response gyakorlatát, amelyen a települt erők mellé rendre aktiválják ezeket a – több nemzet által biztosított – készenléti erőket is, így gyakoroltatva és ellenőrizve őket.
– Minden misszió kapcsán fel szokott merülni a kérdés, hogy kell-e őrizni, védeni a katonáinknak magyar tulajdonú ipari létesítményt vagy gazdasági érdekeltségeket a térségben.
– Az Eufor mandátuma alapján a nemzetközi misszió állománya a szarajevói Butmir tábor, és a kitelepülések idejére az ideiglenes körletek őrzés-védelmi feladatait látja el, más létesítményét nem.

– Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: komoly migrációs nyomás alatt van a déli határ, egyre aktívabb a terrorszervezetek tevékenysége, továbbá a délszláv háború következményei, valamint a kirobbanását okozó erők a mai napig velünk vannak. Milyen feladatai lesznek a missziónak ebben a tekintetben?
– Bosznia-Hercegovina biztonsági helyzete, ahogy már említettem, stabil, de törékeny. Az Eufor feladata, hogy az idő előrehaladtával egyre inkább a stabilitás, a béke és biztonság legyen a domináns, ezt pedig a helyi hatóságok és szervezetek hatékony támogatásával tudjuk elérni. 

Ennek érdekében az Eufor megkülönböztetett figyelmet fordít a délszláv háborúban felhalmozódott fegyverek és fegyverzeti anyagok kezelésére, amelyet az Eufor parancsnokának speciális lőszer és fegyverzeti tanácsadója koordinál a bosznia-hercegovinai szervekkel, a migrációval kapcsolatban pedig a helyi hatóságokkal való folyamatos információcserét emelném ki. 

Bosznia-Hercegovina soha nem volt közelebb az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, 2022 decemberében az ország megkapta az EU-tagjelölti státust is, de ez az út rögösnek és hosszúnak ígérkezik.

– A miniszter úr említette a terrorveszélyt is. Lehet-e számítani a térségben az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek befolyására?
 

– Bosznia-Hercegovinában kulturális-vallási okokból könnyebb helyzetben vannak az Iszlám Állam propagandistái, ugyanakkor a boszniai mérsékelt muszlim közösségek egyértelműen többségben vannak.

Ők óva intenek mindenkit az Iszlám Államhoz történő csatlakozástól, a muszlim közösség vezetői hatékonyan lépnek fel a tudomásukra jutott terrorgyanús tevékenység ellen.

– Milyen haditechnikai eszközöket visznek magukkal a katonák, hogyan szállítják a helyszínre ezeket és a misszó tagjait és meddig maradunk ebben a létszámban Bosznia-Hercegovinában?
– A 2024-ben tapasztalható létszámemelés a magyar parancsnoki évhez kötődik, 2025-től a magyar hozzájárulás tervezetten visszaáll a korábbi szintre. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy azért ez sem jelképes létszám, hiszen egy manőverszázaddal és törzsbeosztásokkal 2024 után is marad a mintegy 150 fős Eufor-hozzájárulásunk, emellett pedig a szarajevói NATO-parancsnokságon is folyamatos a magyar jelenlét, a törzsfőnöki beosztást például évek óta magyar főtisztek töltik be. Január első felében, főleg közúton csoportosítjuk át az eszközöket, ez többségében különböző funkciójú gépjárműveket jelent majd, de az új típusú H–145-ös és a csapatszállító Mi–17-es helikopterek is természetesen kirepülnek. Az állomány kiutazását is katonai repülőgéppel terveztük.

– Milyen teljesítménnyel lenne elégedett, milyen célokat tűztek ki a misszió elé?
– Mint már említettem, az Eufor Althea parancsnokaként a feladatom biztosítani, hogy Bosznia-Hercegovina vezetői, az ország különböző kormányzati szervei és lakossága a misszió részéről megkapják a nemzetközi katonai erők támogatását a békés, biztonságos és élhető környezet megteremtéséhez és fenntartásához, illetve ahhoz, hogy az uniós integrációs folyamatokat minél hatékonyabban tudják irányítani. 

Emellett azonban parancsnoki célom és felelősségem a rám bízott erők és eszközök sértetlenségének biztosítása és alárendeltjeim megóvása is. Magyar nemzeti rangidősként ígéretet tettem a kiutazók családjainak: mindent megteszek, hogy mindenkit épségben hazahozzak a mandátumom lejártakor.

– Mennyire elégedettek a szövetségeseink a katonáink eddigi tevékenységével?
– Az elmúlt hónapokban, a felkészülés ideje alatt több látogatást tettem az Európai Unió és a NATO szervezeteinél, számos, az Eufor erőihez hozzájáruló nemzet katonai vezetőivel találkoztam, és annyit elárulhatok, hogy a véleményük egybecseng a Szalay-Bobrovniczky miniszter által az ünnepélyes Eufor-búcsúztatón mondott szavaival: 

Nincs olyan akadály, amit a magyar katona ne tudna leküzdeni.

(Borítókép: Sticz László parancsnok az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az Eufor Althea kiutazó magyar kontingensének kibocsátó ünnepségén (Fotó: Mirkó István)