A gyerekek azt gondolják, mindent tudnak az internetről, de valójában csak egy nagyon szűk szegmensét használják. Nem érdeklik őket a veszélyek, sőt kifejezetten keresik azokat, ezért meg kell mutatni nekik az internet mindkét oldalát: azt, ami hasznos, és azt, hogy súlyos károkat is okozhat – mutatott rá Koltay András a 21. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day rendezvényen.
Kijelentette: a hatóság dolga azért nehéz, mert a gyermekek online védelmének leghatékonyabb módja nem jogszabályi tilalmakban keresendő. A médiaszabályozás részei a korhatárkarikák és időbeli korlátozások, ami húsz éve innovatív ötlet volt, de önmagában már nem elég a gyermekek megvédésére, hiszen csupán tájékoztatás, és a család dolga, hogy „levonja a megfelelő következtetéseket”. A felelős szülői magatartást nem tudja kikényszeríteni a hatóság, a gyerekek pedig ma már elsősorban az interneten „fogyasztanak” tartalmakat.
A 2018-as uniós szabály a videómegosztó portálokat szabályozta, ám ezek csak „jó szándékú elvárások”, ráadásul a nagy videómegosztók nem Magyarországon bejegyzettek, így nem a magyar hatóságok hatáskörében vannak – folytatta az NMHH elnöke. Rámutatott:
internetszabályozás mint olyan nem létezik, ahány szolgáltatás, annyi szabályozás.
Az uniós szabályok érvényesülnek Magyarországon is, azonban a YouTube és a Meta működéséért az ír társhatóság a felelős, a magyar hatóság hatásköre korlátozott.
Koltay András beszélt az NMHH internet hotline szolgáltatásáról, amely egy forródrót, amin bejelentéseket lehet tenni, a tíz évvel ezelőtt létrehozott gyermekvédelmi kerekasztalról és a három helyszínen működő Bűvösvölgy központról, amellyel kapcsolatban megemlítette, hogy a következő években „erőteljes ráncfelvarrást” terveznek. Kitért továbbá a Mobil a családom országjáró programra, ahol színházi jelenetekben mutatják be az olyan családok életét, ahol mindenki a mobilját nyomkodja, és tippeket adnak a családi élet kiüresedésének meggátolására. A netcoach-programot idén indítják el az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával együttműködve, a képzés elsősorban a médiát oktató középiskolai tanároknak szól – folytatta a felsorolást Koltay András. Szólt az NMHH idén tavasszal induló partneriskolai programjáról, amely a középiskolák médiatudatosság-oktatását támogatja, valamint megjegyezte, hogy a hatóság Médiatudományi Intézete elemzéseket végez ebben a témában is, tavaly például a deep fake-ről szóló kötetet jelentettek meg. Hangsúlyozta, hogy együttműködnek szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, egyetemekkel.
Edvi Péter, a Magyarország Safer Internet Centereként is működő Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) alapító elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy manapság az internet meghatározza és megkönnyíti az emberek életét, „de vannak piros lámpák, amiken nem szabad átmennünk”. A Telekom székházában rendezett biztonságos internet napja keretében a gyermekek játékos módon tanulhatják meg, mi az, amire vigyázni kell.
Segédkönyv a szülőknek
Útmutatót adott ki a digitális szülői felügyelet beállításához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a biztonságos internet napja alkalmából. A hatóság közölte,
az online térben a veszélyeket egyre nehezebb elkerülni, a megfelelő szabályok kialakításával azonban sokat tehetnek a szülők azért, hogy gyermekeik önállóan is biztonságosan éljenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel.
Az NMHH új, szülőknek szóló kiadványában az elérhető szülői felügyeleti alkalmazásokat mutatja be, amelyekkel kikerülhetők a gyerekek számára zavaró weboldalak, meghatározható a képernyőidő, az időkorlát pedig a hét különböző napjaira eltérően állítható be. Az alkalmazások beállításában az NMHH YouTube-oldalán elérhető videók nyújthatnak segítséget a szülőknek.
Hozzátették, hogy az NMHH weboldalán és a gyerekaneten.hu oldalon elérhető Van eszköz a kezedben című kiadvány a szülő és gyerek közötti beszélgetésekhez, a szabályok közös kialakításához, valamint a digitális szülői felügyelet megfelelő használatához kíván útmutatót adni, amelynek elkészítésében az NMHH szakértői együttműködtek a GameStar magazin szerkesztőségével.
A kiadvány készítői hangsúlyozzák, hogy
a szülők az online világ kihívásaira elsősorban a személyes kapcsolat ápolásával, beszélgetéssel, a közösen kialakított szabályokkal készíthetik fel gyermeküket, ezt egészíthetik ki a technikai eszközök.
Az NMHH több kutatása szerint a passzív nevelési elvet követő szülők gyermekeinek 73 százaléka jelöl vissza gond nélkül ismeretlen embereket a közösségi médiában, míg az aktív nevelési stratégiát követő szülők gyermekeinél ez az arány mindössze 27 százalék.
– A digitális nevelés optimális esetben legkésőbb akkor megkezdődik, amikor a gyerek először vesz a kezébe mobil eszközt vagy használ számítógépet – írták, felhívva a figyelmet: a beszélgetéseken kiemelt szerep jut a közösen kialkudott szabályoknak, amelyek segítségével a gyermek megtanulhatja, hogyan reagáljon ismeretlen helyzetben, hogyan hozzon a szülő nélkül is biztonságos döntéseket.
