Már van iskola, ahol működik a svédasztalos menza

A jogszabályi környezet betartása mellett nem könnyű megfelelni a szülők és a gyermekek igényeinek sem – mondta a Magyar Nemzetnek Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója a közétkeztetés kapcsán. A cég szűk egy éve tesztel egy svédasztalos megoldást, a cél, hogy amíg a fogyasztói elégedettség nő, csökken az ételpazarlás, miközben sokkal egészségesebb társadalmat nevelhetnek ki a menzák.

Budapest, 2017. december 19. Diákok ebédelnek Budapesten a Harmat Általános Iskola menzáján 2017. december 19-én. Az intézményben ezen a napon Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár sajtótájékoztatót tartott az ingyenes szünidei gyermekétkeztetésrõl. MTI Fotó: Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

– Azt látjuk, hogy az 1980 előtt születettek ragaszkodnak a levesekhez, a 1980–1990 között született szülők szeretik, de nem feltétlenül gond nekik, ha helyette gyümölcslé kerül a menübe, míg az 1990 után születettek egyáltalán nem fontos ez a fogás. Ami pedig a gyerekeket illeti, tekintve, hogy milyen kevés idejük van ebédelni, még ha jó szívvel el is fogyasztanák, egyszerűen nincs idejük megvárni, hogy kihűljön, hiszen a rendelet szerint (ételbiztonsági szempontok miatt) 63 fok felett kell a leves kínálni. Ha pedig mégis sikerül megenniük, a másodikra, ami táplálóbb, tartalmasabb tápanyagokban is, vagy nem marad idő, vagy nem marad hely a gyomrukban – mutatott rá Enyedi Csaba.

Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója (Forrás: Hungast)

– Szeretnénk edukációs jelleggel tájékoztatni a szülőket, hogy a levesen túl is van élet, illetve az is fontos, hogy olyan verzióban kínáljuk, amelyek a gyerekek ízléséhez közelebb állnak, ilyenek a különféle krémlevesek, valamint hogy eldönthesse a gyermek, egyáltalán kér-e belőle, mert egyelőre a rendelet szerint mindenkinek ugyanannyit kell kitálalni – sorolta.

Mindenki nyer

A Hungast ugyan nincs egyszerű helyzetben, ám a nehézségek ellenére mégis azt mondják, megéri, mert ezzel jelentősen csökkenteni tudják az ételpazarlást. – Természetesen a svédasztalos tálalás esetén is, a 37/2014-es Emmi-rendelet szerint, mindenkinek a megfelelő adagokat biztosítjuk, sőt repetára is van lehetőség. Egyetlen alapszabály van: hogy inkább többször, kevesebbet szedjenek, de az étkezés végén üres legyen a tányérjuk, ne hagyjanak maradékot. Magyarországon ugyanis a közétkeztetésben ötven kilogramm élelmiszer-hulladék jut átlagosan egy fogyasztóra évente. Ez az elrettentő adat azonban jelentősen csökkenthető az új tálalási formával, így a bolygónk jövőéjért is tehetünk – hívta fel a figyelmet.

A kommunikációs vezető kiemelte, amíg régen a megmaradt élelmiszer-hulladékokat a tsz-ekbe szállították állattakarmányozásra,

ma már szigorú jogszabályok tiltják és írják elő, hogyan kell ezeket elszállítani és megsemmisíteni, ami évente több száz millió forintba kerül.

Enyedi Csaba arról is beszélt, hogy a szabadszedéses menza nemcsak környezetkímélő, de rengeteget segíthet a gyerekek döntési képességének fejlesztésében is, hogy megismerjenek olyan ízeket és ételeket, amelyeket otthon nem ettek, vagy már azért nem készítik el ezeket az ételeket, mert a kialakult válogatósság miatt már inkább nem is próbálkoznak.

– Jó látni, hogy mindössze néhány hét alatt mennyit fejlődnek, ügyesednek azok a gyerekek, akik a szabadszedéses menzákon étkeznek. Azzal, hogy maguknak és a nekik megfelelő mennyiségben tálalhatnak, sokkal bátrabban kísérleteznek és adnak esélyt azoknak a menüknek is, amelyeket eddig elkerültek. Ez segít, hogy új alapokra helyezzük a gyerekek étkezési kultúráját, egy színesebb, egészségesebb életmódot alakítsunk ki számukra – összegezte Enyedi Csaba – A svédasztalos tálalási rendszer tesztüzeme egy tanulási folyamat része, a megszerzett tapasztalatok pedig segítenek, hogy a jövőbeni szolgáltatás milyen irányt vegyen tette hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)