Mennyivel nőtt a tanárok fizetése? A Klebelsberg Központ elnöke válaszolt

Összesen 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint a béremelés, közülük 80 ezer tanár állami fenntartású iskolában dolgozik. A kormány a tavalyi átlagbérhez viszonyítva ad 32,2 százaléknyi plusz bértömeget, a lényeg az, hogy az uniós vállalásnak megfelelően az idei pedagógus-átlagbér elérje a diplomásátlagbér 71,8 százalékát – mondta a Klebelsberg Központ elnöke.

Forrás: Pexels

Ő maga annak a híve, hogy a következő évben esedékes, nagyjából húszszázalékos újabb emelést már jóval differenciáltabban oszthassák ki – mondta. Jövőre az EU-nak tett vállalás értelmében a pedagógus-átlagkeresetnek el kell érnie a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát, majd azt legalább 2030-ig tartani – jelezte.

 

A teljesítményértékelési rendszerről

Az elnök elmondta, hogy készült egy koncepció a teljesítményértékelési rendszerről, aminek a bevezetése 2025-től lesz kötelező. Az abban foglalt paramétereket és indikátorokat az intézmények már most felhasználhatják.

„Kétségtelen, minden értékelésben lehet némi szubjektivitás, ám a kereteket mégis a lehető legegyértelműbben kell meghatározni. Objektív szempontok lehetnek: hány speciális nevelési igényű gyermekkel foglalkozik az adott pedagógus, hány osztályban és hány szakot tanít, hogyan osztályoz, illetve milyen programokon vesz részt – és még sorolhatnánk. Alapvetően az igazgatók felelőssége lesz az értékelés”

 – mondta Hajnal Gabriella, hozzátéve, hogy attól senkinek sem kell tartania, hogy csökkenne a fizetése.

„De ha már itt tartunk, olyan álhírek is elterjedtek, hogy amelyik iskolában sztrájkoltak, ott nem jár magasabb bér. Nonszensz. Mindenki a korábban említett elvek alapján kapja meg a fizetésemelését. Azt szeretnénk kérni, ha bárhol valami probléma merül fel mégis, forduljanak a fenntartóhoz, mielőtt fellármáznák az ellenzéki sajtót! Az esetleges hibákat kijavítjuk, amire lehet, találunk megoldást”

 – emelte ki.

Az interjú készítője felvetette, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, a szakszervezetek inkább akadályozták, hogy megvalósuljon a béremelés, mire Hajnal Gabriella jelezte, hogy egyetért a tárcavezetővel.

„A szakszervezetek a baloldal választási kampányát szolgálják rendszeresen. Rengeteg valótlanságot állítva próbáltak negatívan beállítani külföldön és itthon mindent, ami az oktatásban történik. Márpedig ez hátráltatta az uniós források megszerzésének folyamatát” – fogalmazott.

Közölte azt is, hogy eddig 1215-en nem írták alá a jogállási jogszabálynak megfelelő szerződésüket, ami „nyilván nem nulla, de a nagyon soktól azért messze van, tekintve, hogy mintegy nyolcvanezer pedagógus jogviszonnyal rendelkező kolléga tartozik a tankerületekhez”.

 

Van tanárhiány?

A tanárhiányról úgy vélekedett: semmivel nem állnak rosszabbul, mint korábban. „Akad bőven iskola, ahol az előírt mennyiséghez képest jóval több órát adnak a gyerekeknek, hallani heti negyvenről is, miközben még középiskolában is legfeljebb harmincnégy lehetne. Ha betartanák az intézmények a szabályokat, messze nem panaszkodnának annyian túlterheltségre. Én többek között azért vagyok itt, hogy a gyermekek érdekeit képviseljem, ezért amit csak lehet, megteszem, hogy ne legyenek ilyen túlzások” – hangsúlyozta.

Az utánpótlás kapcsán azt mondta, hogy a pedagógusképzésbe jelentkezők száma 2023-ban kiemelkedően magas volt. „Elismerem, ezen a téren van még tennivaló. A mostani béremelés a pályakezdőknek igencsak vonzó. Soha nem keresett még annyit egy egyetemről kilépő fiatal tanár, mint most. El kell gondolkodni bizonyos tantárgyi integráción, illetve el kell érni, hogy a diákok szeressék a természettudományokat” – mondta.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)