A diákok száma közel 13 százalékkal, a tanároké pedig 3 százalékkal csökkent 2010-hez képest. Az államtitkár rávilágított arra, hogy 2010-ben az alapfokú oktatásban 10,3 gyerek jutott egy pedagógusra, jelenleg pedig 9,7. A legfrissebb elérhető OECD-statisztikák szerint a középfokú oktatásban 11,5 tanuló jut Magyarországon egy pedagógusra, az OECD átlaga 13,4, Németországban 12,6, így ezek az adatok ránk nézve kedvezőek – mondta a köznevelési államtitkár.
Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a tanári diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedését nehéz mérni. Akik nyelvtanári végzettséggel nyelviskolában helyezkednek el, bár nem a köznevelésben dolgoznak, végső soron nyelvet oktatnak – mondta. Kitért azokra is, akik a szakképzésben helyezkednek el, mivel ők sem szerepelnek a köznevelési statisztikában. Hozzátette: sosem volt olyan, hogy minden ezen a területen végzett hallgató a közoktatásban helyezkedett el.
Pedagógus szakképzettséggel sokféle munkahelyen lehet érvényesülni
– emelte ki az interjúban.
A tanárok létszáma emelkedni kezdett
A PSZ és a PDSZ szerint egyre több tanár távozik az életpályamodell bevezetése miatt, ám a hivatalosan közölt adatok szerint ez nincs így. Maruzsa Zoltán ismertette, hogy a tankerületi fenntartású iskolákban 1215 pedagógus jelezte, hogy nem kíván az új jogviszony hatálya alá kerülni, és más fenntartóknál is akadtak kilépők. A KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140 ezer fős teljes állományhoz kell viszonyítani. A létszám azonban azóta újra emelkedik.
Az államtitkár a tanárok béremelésével kapcsolatban elmondta, hogy február 1-jéig minden pedagógus megkapta a kinevezés módosítását. A januári béreket minden fenntartó a jogszabályok szerinti ütemezésben fizeti ki, késlekedésre nincs ok.
A tanárok egyébként már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem akadályozták volna a Magyarországnak járó uniós források kifizetését
– hívta fel a figyelmet az államtitkár.
