Marco Rossi legjobb utódja alighanem éppen Marco Rossi lehetne

A szövetségi kapitány azt mondta az írek elleni fájdalmas kudarc után, hogy nehéz most a jövőre gondolnia. Marco Rossi gyenge évet ért el a válogatott élén, a célokat nem sikerült megvalósítania, így okkal vetődik fel a kérdés, hogy marad-e a posztján. Ugyanakkor, ha alaposan körülnézünk, kiderül, nem is lenne könnyű megfelelő embert találni utódjának.

Marco Rossi vajon búcsúzik a magyar válogatott kispadjától Fotó: MTI

Tehát a célok nem teljesülnek az Eb óta, és ez a világon mindenütt a mindenkori kapitányok fejébe kerülhet. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy most nálunk is ennek kellene történnie. Marco Rossi követett el hibákat, ami benne van a pakliban, miért éppen ő ne hibázna olykor, ám alighanem a legtöbbet hozta ki most is a csapatból, és ha a játékvezető fél perccel hamarabb  lefújja az írek elleni meccset, ezek az itt fejtegetett gondolatok meg sem születnek.

Nem hagyott ki a keretből korszakos zsenit, nem válogatott be botlábúakat, sőt, például Lukács Dániel meghívásával nagyszerűt húzott, a sokak által nem is ismert csatár fontos gólokkal és gólpasszokkal hálálta meg a felfedezését.

Nem a kapitány bűne, hogy egy Szoboszlai Dominikunk van, Kerkez Milos és Varga Barnabás képességű futballistákat sem szakmányban termel a magyar képzési rendszer.

Ám felvonultathatunk más elgondolkodtató érvet is a váltás ellen: igen nehéz lenne megfelelő utódot találni. Csányi Sándor MLSZ-elnök megégette magát már magyar edzővel, Pintér Attilával, majd rutinos, jó nevű külföldivel is, Georges Leekenstől alig győzött megszabadulni, így kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e belevágni a kapitánykeresésbe. Itthon a kínálat nem nagy. A klubok a közelmúltban előszeretettel szerződtettek edzőket a határainkon túlról, és így a magyarok közül senki sem kapott igazán lehetőséget, hogy kifussa magát, akár a válogatott kispadjáig. 

Itthonról csak egy megoldás jöhetne szóba, de...

Ha nem akarjuk a románok útját járni, akik a most nyolcvanéves Mircea Lucescura bízták a nemzeti csapatukat , akkor igen szűk a választék, nem mintha tudnánk olyan hetvenen túli magyar, akár már kapitányként is dolgozott szakemberről, aki vágyna még kispadra – nem csak a válogatottéra, klubéra sem. Mivel ez a poszt megkíván korábbi eredményekből fakadó tekintélyt, a jelenlegi mezőnyből kizárólag Bognár György jöhetne szóba, ám nagy kérdés, hogy az MLSZ megkockáztatná-e a felkérését, pedig biztosan jó megoldás lehetne. Aligha akad ember, aki a szakmai hozzáértését megkérdőjelezné, ám a múltja miatt a személye megosztó. A Ferencváros elnökével, Kubatov Gáborral évek óta zajló verbális háborúja közismert, márpedig a Fradi befolyásos tényező a magyar futballban a nemzetközi eredményei miatt, és az sem közömbös, hogy például a legutóbbi keretbe is öt játékost adott.

Marco Rossi bizalma töretlen volt Loic Nego iránt, de Dibusz Dénes élvezte azt  (Fotó: Mirkó István)

Szóba kerülhet még Borbély Balázs, akit szlovák állampolgársága ellenére tekinthetünk magyarnak, ám neki a szövetségi kapitánysághoz még bizonyítania kell. Kétségtelenül jó úton halad, az ETO FC kispadján megmutatja, hogy ért a csapatépítéshez, határozott elképzelései vannak a játékról, és azokat meg is tudja valósíttatni a csapatával, ám néhány évre még szüksége van ahhoz, hogy egyöntetű lelkesedés és bizalom fogadhassa a kinevezését.

Persze akadnak magyarok külföldön is, akik átfuthatnak Csányi Sándor MLSZ-elnök agyán. Lőw Zsolt például komoly tapasztalatokat szerzett a PSG, a Chelsea és a Bayern München másodedzőjeként, ám amikor először lett főnök, az RB Leipzig szekerén nem tudott lendíteni, sőt. Önálló vezetőedzőként nincs annyi mögötte, hogy megnyugtató megoldásnak tűnhessen. 

A legnagyobb név azonban nem ő, hanem Dárdai Pál, aki egy évtizede egyszer már sikeresen dolgozott magyar szövetségi kapitányként, elfogadta őt az egész szakma és a közvélemény is, őt alighanem mindenki jó megoldásnak tartaná. Csupán azt nem tudni, fűlene-e a foga a visszatérésre, 2019-ben azt nyilatkozta a Kickernek, hogy már soha és sehol nem lenne szövetségi kapitány.

Nyílt titok, az MLSZ vezetése nem vette jó néven, hogy 2015 nyarán a Hertha kedvéért elhagyta a válogatott kispadját, ám normális esetben ez nem lehetne akadálya az újrakezdésnek.

Külföldre nézve csak vaktában lövöldöznénk

Ezzel a lehetséges magyar jelölteket ki is lőttük. Jöhetnének a külföldiek, ám itt muszáj megállnunk. Ahhoz, hogy valaki gond nélkül átvehesse a váltóbotot Marco Rossitól, ismernie kell a magyar mezőnyt, az nem megy, hogy bárki is teljesen a nulláról indulva kezdjen el dolgozni. 

Ezen a ponton pedig minden csak találgatás, vakon lövöldöznénk felsorakoztatva több nagy nevet, akik közül a szövetség bárkit megkereshet, de nincsenek konkrét aspiránsok sem.

Eszünkbe juthat mondjuk Szergej Rebrov, aki a Fradi korábbi eredményes edzőjeként nem ismeretlen folyóba lépne, ám kétséges, hogy neki eszébe jutna-e a magyar szövetségi kapitány posztja, amikor ukrán kapitányként éppen a világbajnokság pótselejtezőjének a sorsolását várja.

Nagyon úgy tűnik, a legjobb megoldás Marco Rossi maradása, a gondok gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint az ő személye. Persze nem tudni, a vasárnapi kudarc után mekkora motivációt jelent nekifutni a következő évnek, amelyben márciusban és júniusban két-két felkészülési mérkőzés vár a válogatottra vélhetően a világbajnokság ellőtt álló csapatokkal, majd az ősszel következik ismét a Nemzetek Ligája, de most a B divízióban. 

Arról a szomorú tényről nem is szólva, hogy a háttérben, a fiatalok között nem dörömbölnek sokan a válogatottság kapuján, világosabban fogalmazva, ha most néhány idősebb játékos lemondaná a szereplést a nemzeti csapatban, nincs olyan minőség, ami teljesértékűen a helyükre léphetne.

Egyelőre ez van, és most várunk. Marco Rossinak előbb-utóbb nem lesz nehéz a jövőre gondolnia, és akkor majd megtudjuk, tényleg hogyan tovább.