Elvtársnői, barátnői összeborulás, traccsparti, teadélután – jellemezte Donáth Anna a Nyugat.hu-nak adott interjúját a Látószögblog. Mint írták, a beszélgetés alaphangulatát a műsorvezető felvezetője adta meg, aki szerint „ha van olyan család, amelyik a politikában elég neves vagy híres Magyarországon”, akkor a Donáth család mindenképpen oda tartozik.
Erre válaszul mesélt a Momentum elnöke családi történeteket, majd egy ponton elkezdte vázolni nagyapja, Donáth Ferenc múltját: elmondása szerint már az illegális kommunista párt alapításában is ott volt,
a második világháborúban nem is azért kellett bújtatni, mert zsidó, hanem az illegális kommunista mozgalomban betöltött szerepe miatt.
Sokat formálódott a gondolatisága, egészen addig, amíg el nem jutott a reformkommunizmusig és Nagy Imre társaságáig.
Az írásban felidézték a XXI. Század Intézet igazgatója, Békés Márton Apró–Donáth-család: Párhuzamos életrajzok című tanulmányát, amely bemutatja Donáth Ferenc életútját. A részletes írásból egyértelműen kiderül:
Donáth Anna nagyapja 1948 januárjától egészen 1951 februárjáig Rákosi Mátyás szeme és füle volt.
Donáth Anna az interjúban büszkén ecsetelte nagyapja érdemeit, hogy „az ötvenes évekbeli földosztás is az ő nevéhez kötődik”. A blog rámutatott: Donáth már 1943–1944 folyamán a KMP/Békepárt agrárprogramján dolgozott, melynek alapján 1946 őszén elkészült az MKP agrárprogram-tervezete, amit a neve alatt hoztak nyilvánosságra, méghozzá Rákosi ajánlásával.
A XXI. Század Intézet igazgatója szerint ebben az időlegesen érvényes kommunista taktikának megfelelően az szerepelt, hogy bár a kommunista párt „támogatja a parasztság szövetkezeti mozgalmát”, elsődleges számára „a dolgozó parasztság tulajdonának védelme”.
Az éppen Donáth részvételével zajló földosztás után egy évvel tehát nem lett volna népszerű gondolat a kolhozosítás.
A mezőgazdaság szovjetizálásával 1949 februárjáig vártak. Donáth ekkor az MDP Politikai Akadémiáján mondott beszédet, ahol Leninre és Sztálinra hivatkozva a „mezőgazdaság szocialista átalakulásának feltételei” között első helyre sorolta a „kulák elleni harcot”.
