Magyar Péter, Varga Judit exférje a „kétharmaddal bebetonozott pártfunkcionáriusok”, vagyis az Állami Számvevőszék a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetése, az alkotmánybírák, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök menesztésével, illetve az Európai Ügyészséghez történő csatlakozással kampányol hetek óta a Tűzfalcsoport legújabb cikke szerint.
A blogon ugyanakkor megjegyezték, nem véletlen, hogy egyes bírósági szervek vezetőit nem emlegeti Magyar Péter, ugyanis a csoport forrásai szerint az egyik közeli hozzátartozója a Brüsszel által többször támadott Országos Bírósági Hivatal egyik vezetője. Magyar Péter feltételezett hozzátartozója az a személy lehet, aki bíróként részt vett a devizahiteleseket a jogalkotás oldaláról is teljesen ellehetetlenítő bírósági jogegységi határozat meghozatalában.
Magyar Péter emellett a Tűzfalcsoport szerint önálló ígéretek kialakítására is alkalmatlan, ugyanis a március 15-én elmondott beszédében a korábban a balliberális oldal által hangoztatott ígéreteket szajkózta.
2013 márciusában ugyanis az MSZP kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció és mások mellett a Bajnai Gordon és Juhász Péter vezette Együtt 2014 Választói Mozgalom a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáról egyeztettek, aminek eredményeként egy záróközleményt fogalmaztak meg. Ezt a dokumentumot vette most elő a Tűzfalcsoport, amiből kiderült, hogy az akkori pártok és vezetőik a hatalomra kerülésük esetén a köztársasági elnököt megfosztanák törvénykezdeményezési és országos népszavazás-kezdeményezési jogától és megvonnák a köztársasági elnöktől az Országgyűlés feloszlatásához való jogát.
A dokumentumból kiderül továbbá, hogy a balliberális pártok meg akarnák szüntetni a minősített többség követelményéhez kötött (sarkalatos) tárgykörök meghatározását, ami után bármely tárgykört sarkalatosnak lehetett volna nevezni vagy éppen eltávolítani ebből a kategóriából.
A Tűzfalcsoport cikke szerint a balliberális pártok indokolatlannak tartják, hogy sarkalatos jogszabályba legyen foglalva a családok védelme, a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelménye, az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének köre, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátai és feltételei.
